Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - VIII. Jeles napok, ünnepnapok - 5. Íróünnep, könyvháttérrel

másik oldalához tartozik — akadtak persze a parasztnép körében is. Gyermekkoromból visszajár egy kép: ül a kiskonyhában Tóth nagyapám (be sokszor vetette szemére a sorsnak, hogy annak idején — hiába győzködte szüleit Dely János rektor úr! — nem kerülhetett magasabb iskolába), ül az asztalnál a paraszti életformába kényszerült ember: kezében újsággal, könyvvel. Vágyta, akarta, kereste a tudást; megszállottan olvasott minden ráérő percében, még evés közben is. Miután az ötvenes években a szövetkezet anyagi juttatásai lehetővé tették, öregapám nemcsak az Új Szóra, a Hétre, a Szabad Földművesre fizetett elő, hanem az Élet és Tudományra, sőt az Irodalmi Szemlére is. A folyóirat ma már beszerezhetetlen korai évfolyamai az ő gyűjteményéből vándoroltak át az én könyvtáramba, a Magyar Könyvbarátok Körének ötvenes években kiadott nem egy rangos világirodalmi művével egyetemben. Neki köszönhetem, hogy már gyermekfővel tudtam: van Prágában egy Magyar Kultúra nevű könyvküldő intézmény; tájékoztatóit rendszeresen meghozta címére a posta. A környékbeli kisvárosokban, Zselizen, Léván, Ipolyságon, Párkányban járva öregapám el nem mulasztotta volna, hogy a beszerzendő portékák — szög, kékgálic, kaszapenge — mellé könyvet is vásároljon, egyet-kettőt legalább az Olcsó Könyvtár pár koronás kiadványaiból. Odahaza, ha időm engedi, szívesen veszem be magam a kamrába. Festett komódjában az új könyvszekrényből kiparancsolt régi könyvek között búvárkodom. Mi akad kezembe? Egy-egy megkopott Gazdák Könyve, néhány filléres ponyva, agyonolvasott kalandregény, versesfüzet 1934-ből (a Garam menti parasztköltők: Agárdy Zsigmond, Csontos Vilmos, Sass János, Veres Vilmos antológiája), töredékesen egy régi Világtörténelem, egy gótbetűs német—magyar szótár, húszegynéhány filléres füzetei — az 1938 utáni évekből — a Nemzeti Könyvtárnak. Az idő szórta szét, a második világháborús front a valahai gyűjteményt? Vagy nem volt benne sokkalta több könyv a háború előtt sem? Bármennyire vonzotta is öregapámat a betű, a könyvvásárlást a felszabadulás előtti parasztéletben nemigen enged459