Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - VII. "Lakodalom van a mi utcánkban" - 1. Párálasztás, kapcsolatteremtés

módosítva azokat a társadalmi, gazdasági, politikai, vallási meghatározó erőket, falaközösségi s nagycsaládi hagyományokat, amelyek a tulajdonképpeni lagzi színes forgatagának alapját képezték. A párválasztást meghatározó társadalmi-politikai adottságok közül az első helyen azt kell említenünk, hogy Ipolypásztónak 1918-tól meg kellett barátkoznia a ténnyel: határfalu lett, mozgási lehetősége leszűkült, máról holnapra elszakadtak tőle az Ipolyon túli területek, melyekkel korábban nemcsak gazdasági, hanem házassági kapcsolatokat is tartott fenn. Nem volt egyedül az Ipoly menti községek sorában, melyek szoros szálakkal kötődtek a vízen túli, Börzsöny vidéki falvakhoz, bizonyítva a tételt, hogy a folyó a népeket inkább összeköti, mintsem elválasztja. Példaként a falumhoz közeli Ipolykiskeszi, Ipolyszalka, az Ipoly—Duna szögben fekvő Bajta, Leléd és Helemba jellegzetes táji kisközösséggé alakult falucsoportját említhetem, melyet a vele életszemléletben, szokásokban, viseletben rokon, ám szintén a határ túloldalára került Ipolytölgyessel és Letkéssel fűztek össze szoros házassági kapcsolatok. Az említett falucsoport községei között a szerelem útja kétirányú volt: hozták is, vitték is rajta a feleségnekvalót. Mivel ezt az utat az államhatár vonalát képező Ipoly vize elmosta, a folyóparti községek „féloldalassá" váltak. Ez a sors várt Ipolypásztóra is, amely a századforduló táján — mint azt a Börzsöny néprajza című vaskos monográfia egy térképe mutatja — Nagybörzsönnyel is tartott fenn exogám kapcsolatokat. Érzékenyen érinthette a falumat Vámosmikola „elvesztése" is: református kisebbsége, amely a korábbi századokban egyházszervezeti szempontból is falumhoz tartozott, 1918-tól 1938-ig a pásztói legényeknek nem kínált asszonynakvalót. A falvak egymás közötti házasodásának mértékét a második világháború előtti évtizedekben nyomatékosan határozták meg a vallási tényezők. Falum, elszakadva a drégelypalánki egyházvidéktől, az államfordulat után az újonnan kreált — volt Hont megyei falvakat is magában foglaló — barsi református egyházmegyéhez csatoltatott. Házassági kapcsolatait az új társadalmi helyzetben próbálta kiterjeszteni a tőle messzire eső 388