Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 1. Villa Paztuh: A "rab" cselédek faluja (1000-1240)

1. VILLA PAZTUH: „A RAB" CSELÉDEK FALUJA (1000—1240) Az Alsó-Ipoly menti honfoglalók első, 910/20—960/70 között érkezett előőrsei után újabb és újabb rajok szállnak meg a szép, maradásra csábító tájon, melynek életét egynéhány évtized múlva az határozza meg s alakítja majd át gyökeresen, hogy Géza fejedelem Esztergomjában megfogant már, s hamarosan meg is született a „modern", jól szervezett, hűbérurak jogaira és közrendűek kötelességeire alapozott, új társadalmi rendet, új vallást hirdető, központosított állam. István király nyugati mintára szervezi meg az államéletet, közigazgatást, vallást; udvari és egyházi szolgálatra fogja a közrendűek tömegeit, letelepedésre készteti őket, megtiltja, hogy kutak és források mellett, őseik hite szerint áldozzanak pogány istenüknek. Ellenállásokat is szülő, de tűzzel-vassal keresztülvitt munkája Hont e déli csücskében, amely a királyi székhellyé lett Esztergom közvetlen közelében fekszik, bizonyára az átlagosnál jóval erősebben hatott a letelepített nép életformájának alakulására. A korai alapítású Hont megye élére István nem magyar törzsfőt nevezett ki, hanem egy idegenből behívott lovagot: a germán származású Huntot. Első megyeispánjainak emlékét a vidék többféleképpen is őrzi. Részint a Börzsöny északi peremére épített, az Ipolynak mind alsó, mind felső folyását kitűnően uraló ősi ispáni várnak, másrészt pedig magának a megyének a nevében. De tud István király megbízható hívéről, törekvéseinek nagy támogatójáról, a fejedelmi sereg s a királyi testőrség vezetőjéről, a hatalmas — Hont nagy részén kívül Esztergom, Nyitra és Szabolcs megye egyharmadát is magáénak tudó — nagyúrról a népi emlékezet is. Az Ipoly menti, illetve Ipoly—Garam közi területek magyar lakossága, föl egész Léváig, mint néprajzosok följegyezték, huntyiak néven emlegette valaha önmagát. Jutott ideje rá bőven, hogy megtanulja s emlékezetébe vésse e nevet. Háromszáz évig volt legnagyobb uruk a Hont-Pázmán nemzetség. Családfájuk sokfelé ágazott el; képviselőikkel, akik között van egy „Pásztói" ág, falum kapcsán a későbbi századokban is találkozunk még. 34