Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - IV. "Gólya, gólya vaslapát…" - 3. Születéstől a keresztelőig

zen be halottas ház ablakán, mert ez sárgaságot okoz. De ne vállaljon keresztanyaságot sem. „Nem is téttík a kezire a babát, mert ez széréncsétlensigét hozott vóna." Nem szabad semmit —vásárokban majmos mutatványosokat — önfeledten megbámulnia; a „rácsudákozás"-tói „hibás lesz" a gyermek. Tilos kutyát vagy macskát megrúgnia, „mert hogy szőrférges lesz a baba". (Ha ez netán mégis bekövetkezett, borsikát — aprócska lila virágú, jó illatú növényt — tettek a fürdővízbe, mert úgy vélték, e félig virág, félig gaz ágai felszívják a szőrférget.) Tiltották, az anyajegyet megelőzendő, az „odakapást" is: ha terhes asszony valamely testrészére gyümölcs hullott, ha valami megdobta, tárggyal hirtelen megérintette, „oda né nyúljon az asszony ára a testrészre, mert tárgynak a nyoma rajta lesz a gyerekén". Ételre is vonatkozhatott tilalom: „véréshajmát" ne egyék, aki várandós, mert „kilísés" lesz a kicsi. Az evéssel kapcsolatos tilalmaknak mintegy ellenpontja a „mégkívánás": gyümölcsöt, ételt ha különösen megóhajt a terhes nő, kívánságát illik, sőt muszáj teljesíteni. Más lehetőség híján szomszédoktól, ismerősöktől kértek a megkívánt dologból, sőt még a lopástól sem riadtak vissza. A falu ezt, bocsánatos bűnként, elnézte a hozzátartozóknak. Íratlan törvény szerint a terhes nőt, ha az falatozó társaságba toppan, s arcáról lerí, hogy ennék ő is, illik szívesen kínálni: Egyél, vegyél! „Vót is torkos asszony, aki kihasznáta ezt az alkalmat. A sűtt kismalacot majd' mind megette." 3. SZÜLETÉSTŐL A KERESZTELŐIG Terhességi tanácsadó, rendszeres orvosi vizsgálat és felügyelet — ismeretlen fogalmak voltak ezek akkoriban. Olyannyira, hogy a szülésnek a várható időpontját is ködösen sejtették csupán; így fordulhattak elő rendhagyónak korántsem mondható esetek, amikor is váratlanul jöttek a szülési fájdalmak. „Vót égy asszony, várandós. Kapát odaki a határba. Égyszér csak érzi, valami nincs rendbe. Elindót kert alá haza. Hazamént, lefeküdt; rögtön meglett a lyány." Hallottam — hetvenen túli nénitől — cifrább esetet is. „Égyedő vót kapányi égy asszony. Oszt mégszült, kint a mezőn. A szoknyája áljábó 336