Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - II. Faluvilág - 5. Az ezermester parasztember

gazda-társulat. „Sokszor jó jővertík az árát, mert ötvenhatvan szeker meg még több ganaj is összegyűlt" — mondja nagyapám. Aki a legmagasabb kikiáltási árat adta meg, az aljazhatott az akolban a juhok alá a legeltetési időszakban, s azé lett a trágya, melyet aztán télen, ha a juhok visszakerültek gazdáikhoz, lovas szánkóval fuvaroztak ki a földjeire. A juhbíró hívta össze a juhgazdákat a juhászfogadó gyűlésre is. Szolgálataiért a juhász fedelet kapott a feje fölé (a juhászház, akárcsak az akol, közösségi tulajdon volt), s minden egyes gazdától, függően az állatok számától, búzát; kiegészítő juttatásként pedig pásztorkalácsot és üveg bort. Ezen kívül megillette őt a szabad birkatartás joga. Április vége felé, nyírás idején, azt számolgatta a parasztember, hoz-e és mennyi hasznot a gyapjú, amely az Ipolyszakállosról, Szetéről felfogadot nyírok ollói nyomán került le megkopaszított állatairól. Akadtak esztendők, amikor a jobb gyapjúminőség érdekében „megúsztatták" a juhokat, áthajtva őket néhányszor az Ipolyon, s kimosva bundájukból a koszt. Súlya az „úsztatott gyapjú"-nak ugyan csökkent, a vételára viszont nőtt. Május közepére a nyíráson mindenképpen túl kellett lenni. „Gyapjú alatt" ugyanis nem lehet fejni, márpedig az anyajuhokat május derekától Kisasszony-napig, szeptember elejéig fejte a juhász, aki nagy, gömbölyű sajtokat készített a tejből, kielégítve igényeit a gazdáknak, akiknek három-három kiló sajt járt minden egyes fejősjuhuk után. 5. AZ EZERMESTER PARASZTEMBER őstermelőnek lenni azt jelentette elsősorban, hogy: önellátónak lenni. A munkáért járó, rendszeres időközökben megkapott bér, amely megteremti a fogyasztásnak, az anyagi javak megszerezhetőségének lehetőségét, újkeletű vonás a falvak népének életvitelében: a szocializmus korszakában jött létre és teljesedett ki, párhuzamosan a szövetkezetek gazdasági megerősödésével. A régi parasztvilágban más értéke volt a pénznek: alkalomszerűen került a házhoz; egy-egy jó vásár és gabonaeladás után. Egy részét elvitte az adó; másik részét 305