Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - I. Bevezetés egy falutörténetbe - 3. Határjárás

dűlőnek, amely az Ipoly túlsó oldalán feküdt. E területeket falum lakói az első Csehszlovák Köztársaság alatt a határváltozás ellenére is művelték — sajátos határátlépési igazolvány birtokában. A Berek 1945-től Magyarországhoz tartozik. Bika-rétek: a dűlő, amely az állattartás hajdani nagy szerepét húzza ismételten alá, a határ délkeleti részén feküdt, két, az Ipolyra merőlegesen ráfutó vízér s a Rókás-tó közeiben. Börzsönyi határnál: a nevet, amely azt bizonyítja, hogy korábbi századokban a pásztói faluhatár messze túlnyúlott az Ipolyon, föl szinte a hegyek lábáig, egy 1782-es jobbágyi hagyatéki lista hagyta ránk. Ma Magyarországhoz tartozik. Czene-tó: nevét falum hajdanvolt jobbágyáról kapta, akinek emlékét az 1720-as országos összeírás őrizte meg. Csárad: patak, amely Garamkissalló felől éri el az ipolypásztói határt, majd a falu alá kanyarodik, s a Bél felől érkező Ipollyal két oldalról közrefogja a települést. A község a két víz közötti szelíd dombháton épült; árvizek egyik oldalról sem veszélyeztették. A ma már teljesen kiszáradt Csárad csak nagy esőzésekkor telik meg vízzel. Medrének legalsó szakaszát nemrég szabályozták: merőlegesen vezették rá az Ipolyra. Korábban, végigfolyva a kertek alatt, élesen kanyarodott be a faluvég alá. Egykori medrének ez a szakasza emberi beavatkozás eredménye: a meder itt szokatlanul mély,két-három méteres, fala kővel van kirakva. Nem tudni, mikor készült; mindenesetre fennmaradt olyan szájhagyomány, hogy a török időkben a Csárad patak a helyi palánkvár vizesárkául szolgált. Csáradok vagy Csáradi-tábla: a patak községen kívüli folyása mentén van; közelében a Fölnyúló-Csáradokkal. Csárad folyási kertek: a falun kívüli, illetve belüli Csáradszakaszok között található. Egy 1782-es jobbágyi hagyatéki lista szerint szilváskertek álltak itt (nyomaik, egy-két fa erejéig, még ma is láthatók); egy 1856-os határtérkép legelőnek tünteti föl. Duna-lápa: a név eredetét sem írásos anyag, sem a szájhagyomány alapján nem tudtam megfejteni. Elképzelhető, hogy az 1838-as nagy árvízzel áll valamiféle kapcsolatban. A Duna, amelynek folyását Csepelnél hatalmas jégtorlasz állta el, 23