Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - I. Bevezetés egy falutörténetbe - 3. Határjárás

embernek a táj domboldala, lankája, lapálya, legkisebb árka sem valami rideg „tereptárgy", hanem élményekkel, érzelmekkel átitatott valóság. Egy darab humanizált természet, amelyben az ember is benne él: nyelvével, névadó fantáziájával, őseitől örökölt névmagyarázatokkal, kis legendákkal, hiedelmekkel, a „tereptárgyak" eredetmondáival. Be kell gyűjteni nemcsak a termést, hanem e hagyományokat is. Ne maradjon behordatlan — hiszen a gépesített földmunkák, nagyüzemi összeszántások korában soha nem látott méretben változik a határ — egyetlen név sem! A hajdani dűlők egykoron beszélő nevét sok helyütt már az „A", „X", „l-es", „XV-ös" típusú névadás leplébe burkolja az elszemélytelenedésre hajlamos elme. Gyűjtsük be hát, ami begyűjthető! Valljon nevének titkáról: térszíni formáiról, rendeltetéséről, egykori tulajdonosairól, hajdan volt növény- és állatvilágáról, legendáiról, emberének nyelvéről maga a határ. Beszéljen az anyaföld, a mostoha-édes: földrajzról, történelemről, nyelvés gazdaságtörténetről, kultúrhistóriáról. Alsó-rét: (később bőven sorjázó többi társával egyetemben) arról vall, hogy falum gazdálkodásában a rétnek s az állattartásnak különösen fontos és megyeszerte híres szerepe volt. A XIX. század derekán, Fényes Elek szerint, Ipolypásztó igen szép ökröket nevel s ad el a báti és lévai baromvásárokon. Galgóczi Károly, a múlt század kitűnő gazdasági szakírója, szintén megemlékezik az Alsó-Ipoly menti marhatartásról. Ennek alapja falumban az a nagyszámú rét és legelő, amely a régi határ tavakkal pöttyözött, vízerekkel és Ipoly-holtágakkal tagolt délkeleti részén terült el. Agyigácsó: a nyelvjárási alakváltozat az Agyagásó nevet fedi. 1863-ban, a tagosításkor jelölték ki helyét a Máj-szőlők alatt. Tapasztáshoz, a döngölt földű konyhák „csapásához" szolgáltatott nyersanyagot. Bajcsik: szántó a szomszédos Kisölved határában. Bakhajmás: utótagjában a köznyelvi „hagyma" szó rejlik; előtagja meg arra utal, hogy régente itt sok vadfokhagyma nőhetett. Berek: Pap berke vagy berki néven is említik, mivel a XIX. század elején az egyházközségnek volt itt földje. Egyike annak a mintegy tizenöt (csaknem 922 katasztrális holdnyi) 22