Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - IX. A szabadságharc évei (1848-1849) - 1. A forradalom előestéjén

csak egyetlen összevont száma jelent meg, az alapítók elkötelezettségét ez aligha kisebbíti. Arról nem is szólva, hogy a jegyzék, melyet Pongrácz eredetileg tisztelgő gesztusnak szánt, ma fontos helytörténeti adalék az 1848—49-es honti állapotok földerítéséhez. A negyvenkét alapító között rendkívül sok az Alsó-Ipoly és Alsó-Garam menti, Szikince-parti, Ipoly—Garam közi község: Alsó- és Felsőfegyvernek, Füzesgyarmat, Kispeszek, Nagypeszek, Mikola, Tergenye, Kisgyarmat, Kissalló, Zalaba, Leléd, Helemba, Kövesd, Páld. Előfizetett a Krónikára Lontó, Ipolybél, Kiskeszi, három példány erejéig Ipolyszalka, s végül, de nem utolsósorban Ipolypásztó is. Mi lehetett az oka annak, hogy az Ipoly és Garam menti falvak s a folyóközi községek ilyen nagy számban és ilyen lelkesen álltak a forradalom szócsöve mellé? Hiszen Hontnak ez a déli, délnyugati csücske, szemben az északi hideg, köves, agyagos földdel, a megye legbővebben termő vidéke. Földje jó, éghajlata kedvező. Fényes Elek Magyarország leírása című könyvében, amely a forradalom előtt egy esztendővel jelent meg, Hontnak ez a része derűs színekben áll előttünk. Mint egy kis Kánaán. Gyümölcsfákat, írja Fényes, „nemcsak a lakosok kertjeiben, s erre rendelt gyümölcsösökben láthatni, hanem a számos szőlőhegyek szinte tömvék ezekkel (...). Különösen sok a cseresznye, őszi baraczk, szilva, alma, körte, görög és sárga dinnyét az ipolymelléki homokos földek (...) szolgáltatnak. (...) A szelíd meleg éghajlat, a sok alacsony hegyek és dombok igen elősegítik a bortermesztést..." Búza legtöbb terem a Szikince és Ipoly völgyeiben. Rozs igen szép az Ipoly vidéki fekete homokos határokon. Árpát mindenütt vetnek; az Ipoly táji falvakban nagyban divatozik (a fejlett lótenyésztés végett) a zab is. A kukorica „nagyon kedves növény, s a meleg völgyekben szépen díszlik". Elterjedt a burgonya, „a hüvelyes vetemények termesztése nagyon szokásban van". Kendert házi szükségre eleget termesztenek. „Kereskedési növények között első helyet érdemel a dohány, melly kellemes íze, s illata miatt felette kapós." Az évi dohánytermést tizenhatezer mázsára lehet becsülni; „a szorgalom ezen ágában legtöbb részt vesznek az ipolyvidéki lakosok". A bőven termő kukoricának köszönhetően sok a mangalica; fejlett a juhtenyésztés. A szarvasmarha ugyan kisebb az alföldinél, 204