Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VIII. Felgyülemlő feszültségek (1828-1848) - 2. Feurstein kapitány- s a rendek és a nép

azt hadd érzékeltessem Ipolypásztó író fiának, Pereszlényi Jánosnak a nyelvújító Kazincy Ferenc előtt tisztelgő emlékbeszédével, amely többek között ezeket a tanulságokat hagyta reánk: „... nyelv és irodalom kell, mely által a nemzeti szellem magát határozott jellemű, öntudatos, önérzetes szellemmé fejtve, az egyetemes világéletbe beoltsa. ...) Az organicus szellem legfőbb életszerve a nyelv, még pedig nem akárminő s akármelyik nyelv, hanem az anyanyelv szükséges észtanilag ahhoz, hogy minden nemzetnek mint saját nyelve, úgy irodalma is legyen. Nyelv nélkül szellemünk rugalmassága, erélye, kihatása megszűnik, s elvész, életműködése elakad (...) Nemzetnek, melynek irodalma nincs, kevés kell, hogy összeroskadjon, nem a századok viharja, egy kedvezőtlen sors léha fuvalma szétmorzsolja őt, a beteg organismust, melynél éppen a művelődés, a képzés legfőbb szerve hiányzik." S hogy „kedvezőtlen sors léha fuvalma" honti értelmiségieknek, művészpártolóknak ne ártson, támogatta a megye Széchenyinek az anyanyelvű művelődés és tudományos élet föllendítését célzó akadémiaalapítási tervezetét. Termékeny talajra talált itt az a gondolata is, hogy vidéki városokban közművelődési egyletek terjesszék a nemzeti kultúrát. Ipolyságon e szellemben az 1834-ben alapított Honti Kaszinó fejtett ki gazdag, művelődéstörténeti szempontból is feldolgozásra méltó tevékenységet. Nemtetszéssel szemlélte a honti rendek haladó része I. Ferenc császár hosszúra nyúlt uralkodását (1792—1835). A császár megnyirbálta a nemesi alkotmányt; három évtizeden át nem hívott össze országgyűlést: önkényesen kormányozta az országot. Rendeleteinek a megyéket megszálló német katonaság révén szerzett érvényt. Attól tartva, hogy birodalmát is eléri a francia Lajos király fejét oly látványosan porba ütő párizsi forradalom szelleme, megtiltotta külföldi lapok behozatalát, gyanakvó éberségre intette a cenzúrát, korlátozta a szólásszabadságot, politikai pereket konstruált. Szolgálatos fülekkel, árkus szemekkel árasztotta el az országot. Kijutott belőlük Hontnak is. A húszas évek elején a kancellária leiratot küldött Ipolyságra, azt állítva, hogy a megyében Csárda Társaság (vagy Kolompos Csárda) néven titkos bizottság készül őfelsé198