Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - I. Bevezetés egy falutörténetbe - 2. Prehistória- avagy miről mesél mélye a földnek?

avarok 565—70 között erős, a fényes Bizáncot is adóztatásra kényszerítő birodalmat szerveznek, amely jó kétszáz évig vi­rágzik. Föld- és palánkváraik — az avargyűrűk — maradvá­nyait több helyütt őrzi az Alsó-Ipoly menti táj. Falumban is. Erődítményük nyomai a község déli, az István-majorral szem­közti határrészén, a század elején szántáskor még észlelhetők voltak. A vertagyag-nyomokat azóta elszántották a hatalmas ekéket húzó, erős traktorok. Túlélve annyi, de annyi évszá­zadot, a második világháborút nem bírták már átvészelni az iskolai régiségtárban őrzött cölöpmaradványok és vert agyag faltöredékek sem. Mindazonáltal maradt fenn avar kori nyom Ipolypásztón. Egy kisebbfajta, durván megmunkált edény. Eisner régészprofesszor szerint díszítése kezdetleges: két — fésűvel hozzávetőleg vízszintes egymás fölé húzott — vonal, s vagdalásnyomok, melyek a száj peremen futnak körbe. Az edényt a mártoni múzeum őrzi. Az avar birodalom, a Nagy Károlytól elszenvedett vereség után, 804-ben felbomlott. Ember azonban, ha gyéren is, élt az Alsó-Ipoly menti tájon. 1977-ben Pásztó és Bél határán, a vasúti töltés szélesítése közben, a 10,8-as kilométerkőnél három sírt bolygattak meg a pályamunkások. A szülőföld sír­jait a szülőföld régész fia, az ipolyszakállosi Nevizánszky Gábor mentette meg a tudománynak. A sírok ötven-hetven centi­méter mélyen feküdtek, tájolásuk nyugat-keleti irányú volt. A csontvázak mellől egy sötétbarna, finom agyagból készült edény bukkant elő. Kerületét három cikcakkos vonal futja körül. Ezeket az edény alsó és felső részén újabb, három­három vízszintes vonalból álló díszítés fogja közre. Az edény szája tölcsérszerűen kiszélesedik. Alja egyenes, közepében kerek gödröcskével. Szájának átmérője 10,9, aljáé 6,5, magas­sága 14,8 centiméter. Előkerült két további, ugyancsak gaz­dagon díszített, de töredékes edény, továbbá egy edényaljból származó, sötétszürke cserépdarab. A VIII—IX. századból származó leleteket a lévai Barsi Múzeum őrzi. Haladva az időben, nyelvelődeink, önmagunk felé közelítünk. Anonymus híres gesztájában többek között arról is olvas­hatunk, hogy a Duna—Tisza közének elfoglalása után Árpád fejedelem Huba fővezért s Szovárdot és Kadocsát küldte ki észak felé. Seregeik a Galga fiafij^n-4€ftia2multak a Duná­17

Next

/
Oldalképek
Tartalom