Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 6. Egy oskola s az első tanult növendéke

6. EGY OSKOLA S AZ ELSŐ TANULT NÖVENDÉKE Az 178l-es Türelmi Rendelet egyik pontja biztosította, hogy templomon és lelkészlakon kívül a protestánsok szabadon építhetnek iskolákat is. Szellemi szolgálatban álló emberként nem kis büszkeséggel vetem papírra, hogy falum nem várt II. József kegyes engedélyére. Híven a reformáció művelődéspolitikai törekvéseihez, melyek a nép számára is hozzáférhetővé tették — mai szóval úgy is mondhatnánk: demokratizálták — a közhasznú ismeretek elsajátítását, Ipolypásztó közössége már jóval a Türelmi Rendelet előtt felkarolta a népoktatás ügyét, létrehozva Hont megye második legrégibb vagy tán a legeslegrégibb iskoláját. Bizonytalanságban efelől az 1774-es tűzvész hagy, amely az iskolaalapítás évére vonatkozó iratokat, sajnos, elemésztette. Közvetett utalások azonban kétségtelenné teszik, hogy iskola itt — dacára az ellenreformációnak — már 1733-ban állott. Joggal emelhetjük meg, kései utódok, kalapunkat azok előtt, akik a protestánsokra nézve kedvezőtlen korban is vállalták az iskolaalapítás, a tanítás munkáját; joggal tiszteleghetünk a faluközösség előtt, amely nehéz gazdasági körülmények között, a „maid éhei köl el vesznünk" 1733-as állapotában is csikart ki a sorstól annyi pénzt, talált magában annyi erőt, hogy viselje az iskola- és rektortartás költségeit, s a betűvetés tudományával ajándékozza meg jobbágy apák ivadékait. E korai iskolaalapítás ténye még jelentősebbé válik, ha tudjuk, hogy Hontnak egy összeírás szerint még 1770—71-ben is mindössze hatvanöt népiskolája volt; a megye kétharmadában írástudatlanság uralkodott tehát, belenyúlva helyenként még századunkba is. Ipolypásztó ezzel szemben már a XVIII. század első harmadában pennát és ábécéskönyvet adott gyermekei kezébe. Hogy pontosan melyik évben, azt nem tudjuk. Egy 1733-as adat szerint azonban egy esketésnél a násznagy nem más volt, mint „Pásztohai akkor nótárius Szodoi Ferencz". De hát miképpen függ össze ez az iskola létével? Akképpen, hogy a XVIII. században (sőt azon túl is, egészen 1873-ig) jegyzői és tanítói foglalkozás még egybeolvadt. Szódói Ferenc nótárius uram egyúttal tehát tanítója is falumnak, az első olyan tanítója, akinek ismerjük a nevét. Az iskola meglétének közvetett bizonyítéka 169