Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 2. A jobbágyvilág panaszai

Labajnak csókollásával meg keressni. De tellyes Bizodalom­mal továb is esedezünk és Szerencsés hoszu Boldog éltiért Istenünknek essedező Szeginy Jobágyi vagyunk, és maradunk. Az Tekintettes Urnák Director Urunknak Pásztohai Dominiumban levő Szeginy Jobbágyi és mindenkor köteless szivess Szolgáj mind közönsigessen." Ha valamire, hát reményre mindig is szükség volt e tájon. Hiába a „tellyes Bizodalom", a Director Űr — holló a holló­nak nem vájja ki a szemét alapon — persze hogy nem a job­bágyságnak ad igazat. Az pedig, ígéretét valóra váltva, újabb instanciához folyamodik. Kétségbeesésében a Director Űrnál is sokkalta nagyobb hatalmassághoz fordul: küldöttséget me­neszt 1764-ben magához a nagy méltóságú kegyelmes herceg úrhoz. Az alábbi levéllel: „Nagy Méltóságú kegyelmes Herczegh nékünk örökös Urunk, Urunk! Megh engedni méltóztassék szokot kegyesége szerint ke­gyelmes Herczegséged, hogy ezen alazatos Instantiank áltál térgy hajtással alkalmatlankodni merészlünk, melyre ha csak némelly ell visselhettettlen súlyos terheink nem serkengetné­nek, kétségh kivül ell tavoztattnánk. Azért is kegyelmes Her­czegsigednek, mint Édes Atyánknak s Örökös Földes Urunk­nak, Isten uttán ez földön legh hathatossabb pártfogónknak panaszinkat nagy fohaszkodva igy jelentyük. Sérteget legh először is bennünket az kemény Hegyekben pinzre való sok öli fának megh Vágássá, amely fáknak Du­nára való bé hordássá, mind magunknak, ugy Marhainknak s Szekereinknek nagy romlássával vittetik végben. Sött ara­tasnák Üdeiben is minden háztul két személynek minden nap elé kelletik állani, valamelyigh egész aratassa ezen Dominium­jaban kegyelmes Herczegsegednek vigben nem Vitettik; elégh terhessen essik valóban, amidőn az Szegénységnek maga élel­mére kelenék kenyeret keresni, az aratásra oda kintelenét$t­tik járulni ha csak másod magával van is. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom