Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 2. A jobbágyvilág panaszai

instantiámmal meg keresnem illy causám iránt: kérem alázatosan az Mlságos Urat vegye tekintetben ezen esedezésemet. Mivel ez előtt sok esztendőkkel az öreg édes Atyám is a' Mlsgos Ürnak örökös jobbágya lévén Pásztohán, mint jobbágy igyekezett szerzeni örökséget Szőlőt Rétecskéket. Béresül szolgált más Tartományban, de szolgálattyának jutalmát haza hozván szerzet azon magának és successorinak haszonra való örökséget a' pásztohai határban; A' mely Atyánktúl szerzet Szőlő és Rétecskéket noha Pénzen Szolgálattyával és berkekbül való irtogatásával szerzet a' mi öreg Atyánk, de mivel edgyik Atyafi, a ki is örökös vólna nincsen jelen, mert Corhelségre adta magát, az mint hogy nem is jobbágynak való, és igy az absentiájáért mi tülünk töb atyafiaktűi, kik a' Mlgos Uraságot serényen szolgállyuk el vétetet azon Rét és Szőlő örökség nem is régen Csepregi István akkori Ispány által, az mi Mlsgos Urunk hire nélkül. Melyre nézve hogy mi is mint édes Atyánkk successori, tudhassunk mibül élni Marhánkat tartani, magukat táplálni, nevedékeny Árvák is vadnak ezen jushoz, azokat is táplálni és nevelni, és Mlsgos Urunkat tudhassuk azon jussocska mellet meg maradván hiven szolgálni, erre nézve kérjük Mlsgos Urat mint irgalmas jó Urunkat hogy ezen örökségecskék adassanak meg a' Successorok és Árvák jussokra. Maradunk a' Mlsgos Urunkk alázatos szófogadó Jobbágyi Pásztohán lakó Panyi István több árvákkal edgyüt" Az alázatosan esedező Panyi István leszármazottja annak a Joannes Pánynak, akinek nevét a XVIII. század első negyedének összeírásai őrizték meg számunkra, s aki ekkor tizenegy köblös szántó, négykaszás rét tulajdonosa. Szőlejének nagyságát 1715 és 1720 között négykapásról ötkapásra növelte, s lehetséges, hogy vagyonkáját haláláig újabb földterületekkel is gyarapította még, főként — mint a panaszlevél mondja — „berkekbül való irtogatással". Ennél az adaléknál érdemes egy pillanatra elidőznünk, hiszen arra utal, hogy a török hódoltság és a kuruc-labanc háborúk befejezése utáni békés korszakban, amikor az Ipoly-vidék is újratelepült, s a népesség száma fokozatosan gyarapodott, falumban is szükségessé vált a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület bővíté114