Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 2. A jobbágyvilág panaszai

ta azon 20 forintokba Hogy Urasaghtok Kegyelmes Gratiaja alat megh maradhassunk és az Méltosságos Herczeg Urunk­nak Szolgálhassunk kire nézve kérjük ezen alazatos és Kö­nyörületes Instantiank által Urasághtokot hogy Méltóztassék Kegyes Gratiaba Vennyi és hogy mink is Urasághtok hozzánk való megh mutatott Kegyes gratiajokot hala adó Szível Ve­hessük és Továb is az Meltoságos Herczegünköt csendes erő­vel és Békességet tűréssel Szolgálhassuk Datum Vámos Mikola die 28 Febr A 1733 Urasagtokk Alazatos Kegyes Feji hajtó Jobbadgyi Paszthi Dominiumba Levo Birák és Esküttek Közönsi ges Lakosokkal egyetembe" Milyen indulatok lappangtak e levél tárgya — „az mi nagy és Súlos dolgaink és nyomorúságra változott igyünk" — mö­gött? A megrázó erejű fordulatot az a kétségbeesés vettethette papírra, amely az aratás megváltozott rendje miatt fogta el falum lakóit. A panaszlevélből kiderül, hogy az 1733 előtti időkben az aratást, az „élet" betakarításának legalább egy esztendőre létbiztonságot nyújtó nagy munkáját „szakmány­ban" végezték. Szakmány szavunknak egyik, a népnyelvben és régiségben megőrzött jelentése annyi, mint „részesedés"; a szakmányos tehát részes arató, aki munkája fejében a ter­mésnek egy bizonyos, előre megállapított részét kapja, meg­keresve magának és családjának a kenyérnekvalót. A panasz­levél megírása előtti korban Ipolypásztón a szakmányosokat a learatott gabona tizedrésze illette meg (ezt egy 1737-es instanciából tudjuk); a század harmincas éveire azonban ezt a szokást az uradalom ügyintézői, úgy látszik, semmisnek tekintették, s a részesben való aratás helyett bevezették a ro­botban való arattatást. Az ingyen munka ellen az úrbéresek több okból is lázadoztak. Részint mert a pásztói határ a pa­naszlevél születésének korában „Szántó földből Szűkös vólť, mint ezt a már említett 1737-es instancia leszögezi. Kevés gabonát termett, s önellátásra nem rendezkedhetvén be, ugyancsak rászorult volna a jobbágy s még inkább a kisebb pénzű zsellér a részes aratásban megszerezhető „életre". Más­112

Next

/
Oldalképek
Tartalom