Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 1. Fészekrakók

Michael Thoth jobbágy 20 — 6 5 Joannes Molnár jobbágy 16 — 4 4 Stephanus Szentessy zsellér 6 — 2 2 Martinus Zalabay zsellér 8 — 3 — Stephanus Kassay zsellér 12 — 3 5 Gregorius Pereszlény zsellér 10 3 3 Andreas Pereszlény jobbágy 14 — 4 3 Joannes őrhegy jobbágy 20 — 8 6 Martinus Haidu zsellér 6 — 3 2 Joannes Thot jobbágy 18 — 6 4 Georgius Gal zsellér 6 — 2 — Michael Thot idősb, jobbágy 15 — 5 4 Georgius Pethő jobbágy 20 — 6 4 Jacobus Thoth zsellér 8 — 2 — Gregorius Kassay zsellér 7 — 2 1 Joannes Kassay zsellér 8 — 2 2 Gregorius Kovács jobbágy 12 — 5 6 Joannes Sut zsellér 8 _ 2 2 Joannes Pethő zsellér 6 — 2 2 271 — 85 73 A XVIII. század eleji falu társadalmi-gazdasági képének főbb jellegzetességeit így foglalhatjuk össze: a háztartások száma (jól példázva a korábbi másfél évszázad vérveszteségeit) mindössze huszonnégy. A név szerint felsorolt családfőkből valamennyi magyar nevű (a „nemzetiség" fogalmát a korabeli összeírások még nem alkalmazták). A jobbágygazdaságok száma tizennégy, a zsellérgazdaságoké tíz. A két társadalmi réteg között nincsenek éles különbségek. Akad ugyan — igaz, csak egyetlen —- teljesen vagyontalan lakos is; ugyanakkor viszont Kassay István zsellérnek semmivel sem kisebb a gazdasága, mint a társadalmi ranglétrán nálánál egy fokkal magasabban álló Thot Balázs jobbágynak. Szántója, rétje valamennyi vagyonos zsellérnek van; szőleje viszont nem mindegyiknek. A jobbágy, illetve zsellérréteg közötti különbségek egyikét tehát éppen a szőlőbirtok meglétében, illetve hiányában érhetjük tetten. Másodsorban pedig abban, hogy a faluhatár nagyobbik részét mégiscsak a jobbágyok tartották 108