Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - V. Hadak útjában (1686-1711) - 2. A pásztói kuruc tábor

ben Nagy-Hontra 542 legény állíttatott ki, eltartásukra pedig 20 435 forint készpénzt, ezenkívül — további 12 991 forint értékben — 31 088 rőf durva és ugyanannyi finomabb vásznat, 76 mázsa durva vásznat, 130 csizmát, 2819 pár bocskort és 2340 darab kucsmát kellett a megyének előteremtenie. Terhelte a parasztságot a száma nincs fuvarkötelezettség s a sánc-, híd- és várépítésekkel járó tömérdek munka is. Följegyezték például, hogy az esztergomi ostromárkok építésén mintegy ezer jobbágy dolgozott; a kis létszámú falucskákból ez a hatalmas sereg úgy gyűlhetett csak össze, ha megyényi területekről rendelték közmunkára a jobbágyságot. Esztergom bevételét Rákóczi a szabadságharc kitörése óta kulcsfontosságú kérdésnek tekintette: „Ezen várnak (...) megvételén az egész Dunán túl való földnek konzervációja áll." 1706 augusztusában maga Rákóczi is táborba száll, hogy személyesen irányítsa az ostromot. Augusztus 9-én lövetni kezdi a várat, töreti a falakat, 14-én pedig — a párkányi kis kápolnából szemlélve az eseményeket— rohamot rendel el. Kurucai háromórás kézitusa után bevették a vízivárost; a fő labanc fészek, az erőd azonban keményen tartja magát. Sikertelen rohamok után fölfedeznek a várfal tövében egy sziklaüreget. Rákóczi elrendeli, hogy mélyítsék robbantóaknává. A kemény sziklafal majd háromheti munka árán idomul a fejedelem akaratához. De elkészül végre, s tizenkilenc mázsa puskaporral tömik meg, hogy levegőbe röpítsék Esztergom várát. Az akna őrzésére állított kurucokat azonban az éjszaka leple alatt lekaszabolják a labancok; a biztos sikerrel kecsegtető vállalkozás kudarcba fullad. Ám Rákóczi nem adja föl a harcot: legjobb dragonyosaival, véres kézitusa árán, de visszafoglalja az aknát. Mivel Érsekújvárból nem érkeztek meg a lőporos szekerek, cselhez folyamodik: puskapor helyett csupán gyújtóröppentyűket helyeztet az üregbe, a labanc várparancsnoknak viszont azt írja, nincs irgalom, az akna robbantásra készen áll. Kuckländer helyőrsége erre, jobbnak látván elkerülni az értelmetlen áldozatot, föladja a várat. Szeptember 16-án a földrajzi-hadászati szempontból fontos Esztergom kuruc kézre jut. A prímási birtokok jobbágyai, mint a fejedelem írta: „nagy számmal érkeznek a városba, hogy uruknál tisztelegjenek". 101