Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - V. Hadak útjában (1686-1711) - 2. A pásztói kuruc tábor

is, és elhozta megválasztásom oklevelét. Az volt a megbízatásuk, kérjenek meg engem, hogy fogadjam el, és menjek közéjük megragadni a kormányzás gyeplőjét." A gyulafehérvári küldöttség 1704. szeptember 25-én érkezett Ipolyságra; Rákóczi másnap fogadta gróf Lázár Ferenc csíkszéki királybírót, aki ünnepélyesen bejelentette: a kuruc mozgalom vezérét erdélyi fejedelemmé választották. Milyen rendeletek utalnak arra, hogy Rákóczi e tájon is kézbe vette „a kormányzás gyeplőjét"? A szabadságharc első évében, mihelyst megveti lábát Hontban, leiratot küld a megyéhez, megtiltva az erőszakos templom- és plébániafoglalásokat, a lelkészűzést. Falum 1700-ban bezárt templomának ügye ez idő tájt, a szabadságharc hajnalán oldódhatott meg; bizonyosra veszem, hogy még 1705 szeptembere előtt. Ekkor kezdődött ugyanis a szécsényi országgyűlés, amelynek egyik fontos tárgyalási pontját éppen a vallási sérelmek alkották. Az országgyűlésen azonban a pásztói templom ügye nem került szóba, s ebből arra következtethetünk, hogy az ipolypásztóiak nem várták meg Rákóczi szabad vallásgyakorlatot engedélyező rendeletét, hanem (mint az Esze—Bucsay-féle egyháztörténet írja) „vagy önhatalmúlag, vagy protestáns katonák karhatalmával helyreállították vallásgyakorlatukat, és a törvényhozást már kész tények elé állították". E föltevés helyes lehet, mert Szécsény előtt már megfordultak kuruc seregek Ipolypásztón. írásos bizonyítékaink vannak rá. Többek között egy Rápóthi Nagy György és Nagy Pál között váltott levél, melynek keltezése: „19. May [1705], ex Castris ad Szalka—Pásztó." A további bizonyítékot gróf Bercsényi Miklósnak egy Szereden, 1705. május 30-án keltezett levele szolgáltatja, melyben ez áll: „Méltóságos Fejedelem! Kegyelmes Uram! ldeérkezésemmel is vizsgáltam az ellenség állapotját, — semmi oly motussát nem tapasztalhatom, kítül oly igen hertelen félthetném az hadakot, s látom, hogy az kiadott dispositiómot is observálják tiszt uraimék, azt mint tudják. Azért már elküdtem, lovaimot előre Pásztóig .. A harmadik levelet, melyet Károlyi Sándor írt a fejedelemhez, érdemes teljes egészében idézni: „Pásztó, die 31. Augusti 1705., hora 3 pomeridiana. 99