Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Hajnali vallomás

Hol vagy, Hellász ? Törötten, mint egy gálya, ógörög, csak hányódom, s a tenger zúg, hörög. A messzi partot ciprusok szegik, ködök takarják Hellász hegyeit. Kocsma Füstben, gőzben lilára pöffedt arcok. Ez hát a nép, a kocsonyás tömeg. Ebből fakassz derűt, ha tudsz, Le álnok költő. Öleld melledre gyűrött lelküket! Magellán-felhő Fejed fölött az ég s a végtelenség, Magellán-felhő, csillagmiriád, hideg rendjében izzik a világ, szívedre ejtve mérhetetlen csendjét. Csak ember Csak ember voltam, semmi több, ki váltig erőlködött, s nyugalmat nem talált itt. Tévedtem sokszor, s mindig újrakezdtem, borús ég zajlik, s összecsap felettem. 1965-1970 91.