Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981
Hajnali vallomás
EGYEDÜL Dadogva, szkizofréniásan heversz Istened homlokán, csúf szavak erjednek a szádban, leköp, aki dicsérve szán, mert egyedül vagy, oly hitetlen, hogy szinte már sebezhetetlen, hisz senkiért vagy senki szája, senki kovásza, senki társa. Magad szemében nem loboghatsz, magad tükrében nincs öröm, viselned kell a gúnyt s a rosszat, vergődni rácson, börtönön, és elvegyülni telhetetlen gyönyörben, kínban, rémületben, elfeküdni a világban, megváltó halálos ágyban. 1971 80.
/