Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Hajnali vallomás

HOL VAN A RÉGI LÄNG? Már hívhatod az esti fák alatt az elgurult csodát, amely a fényre fényt lopott, égig verő lángot rakott, a végtelen kristálytüzét küllőire bontotta szét, szálazva festett aranyát — ez a hütelen délibáb. Hol van a régi láng, amit a látomás emelt magasba, amit az ifjú lélek formált egésszé, keltett öntudatra ? Itt már csak árnyak inganak két pillanat közt át a fákon, hűvös igézet szendereg a beáramló holdvilágon. Amerre jársz, a tűnt idő kering mögötted holt-sötéten, s elnyel az örvény, elmerülsz a ringatózó szövevényben. Hagyd magadra a rég halott időt, az emlék pagodáját, 50