Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981
Falat rögén a földnek
BOLOND ORPHEUSZ Bolond Orpheusz, csak gajdolsz süketen már, s hallgatózol álomképeid templomában, hangod rekedt, megfakult színe-hamva, bogáncs sem illeg feléd az út porában. Látod, sziklák sem omlanak énekedre, vadak sem szelídülnek; hát még az ember? Rejtezz lelked borongó erdejébe, s örülj, ha békét köthetsz még a csenddel. 128.
/