Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Falat rögén a földnek

Vad láz a hűvös bőr alatt, kőpadra fekvő gondolat, a Mindenséget ízlelő, rügyében feszengő erő. Hínárban alvó arany ág, aranyhínáros ifjúság. Fakó bíborban ég a nap, Atlantisz már a föld alatt, tört márványoszlopok hideg csöndjében az emlékezet. Hol zúg az erdők éneke, a megváltás ígérete ? Hol fut az ösvény tétován a csalóka csillag után ? Csak árva fűszál s hallgatag árnyak a kormos ég alatt. És nem derül föl már soha a magányosság cédrusa. 1974 113.