Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Falat rögén a földnek

SORSOMBÓL METSZETT BUDDHA A lélek üregeiben egy idegen ember figyel, szeme fémes sötét golyó, de arca, mint a hó, a hó. Nem szomorú, nem is vidám, közönyös, mint a sár, a kő, nem szól, s egy moccsanása sincs, sorsomból metszett Buddha ő. Boromban ő a méreg csöppje, szerelmemben a kétkedés, s gyötri a lelkem — tébolya hidegen villan, mint a kés. 1973 109.

Next

/
Oldalképek
Tartalom