Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Falat rögén a földnek

KÜLÖN ÚTON Békétlenül — ahogy a tenger és a föld, kínban, mint kerékbe tört ősök, nem esdekelve áldást vagy kegyelmet, én felkészültem, s tudom, hogy megöltök. Mégse lássatok arcomon szemernyi félelmet, bár vad tajték csipkézze számat, legyek mocskába rugdalt állat, akkor is, ott is másképpen üvöltök. Ha korcs fületek sérti jajgatásom, majd elvermeltek feneketlen mélyre, s amíg dőzsöltök, lelkeket herélve, belétek döföm halálos hallgatásom. 1972 100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom