A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Kulturális élet - Irodalom, tudomány, művészet, sajtó

64 Az irodalom azonban a leszegényedett magyarságtól nem tudott elég támogatást kapni ahhoz, hogy önálló irodalmi élet fejlődhessék. Sem folyóiratok, sem egyesületek nem tudták vállalni az irodalom kitartó s eredményes ápolását. A kezdeményezések itt is, ott is újra kudarcba fúltak, az utóbbi időben azért is, mert az írók politikai tagoltsága miatt egy egységes fórumot teremteni nem lehetett. A legelső folyóirat a Magyarországról emigrált írók által szerkesztett „Tűz" volt, amely azonban teljesen gyökértelen kultúrát terjesztett s amely a kisebbségbe jutott magyarság egyetlen kérdésére sem tudott feleletet adni. Rövidesen megszűnt. Pozsonyban adták ki az „Új Aurórá"-t, amely azonban nem sokáig élt. 1932-ben újabb folyóiratokat alapítanak. „Magyar írás" címen Darkó István szerkesztésében irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat indul, amely 1937-ben szűnt meg, illetve beleolvadt az új formában megindított ,,Nemzeti Kultúrá"-ba. Ekkor indul az „ifjú katolicizmus" folyóirata is, amely a most bekövetkezettt változásig a magyar fiatalság keresztény és magyar szellemi nevelésében nagy szerepet játszott. 1933-ban indult a „Nemzeti Kultúra" Alapy Gyula dr. szerkesztésében, amely magyar kisebbségtudományi szemlének indult, de majdnem kizárólag csak történelmi tanulmányokat közölt. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata, a „Figyelő", nagy formátumban, nagy reményekkel indult meg, de a magyar olvasóközönséghez sohasem jutott el. E folyóiratok nemcsak a szépirodalomnak adtak helyet, de jóformán egyetlen helyei voltak a kisebbségi magyarság tudományos munkálkodásának. A tudományok művelésének a folyóiratokon kívül más helye nem volt. Az irodalom szívesebben vette igénybe a napisajtót s az irodalom elsősorban a napisajtó révén jutott el a közönséghez. A folyóiratok az íróknak nem biztosítot-