A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Földreform

96 A Földreformhivatal szúkkeblűen önző politikáján kívül a legnagyobb sérelmet az az igazságtalanság képezte, amelynél fogva a magyar földigénylők még az így kiosztott kisebb terjedelmű földből sem jutottak ahhoz a részesedéshez, amely őket akár a csehszlovák népszámlálások alapján megillette volna. A csatolt táblázatok föltüntetik a Földreformhivatal közlönyében (Zprávy S. P. U.) községek és birtokok szerint megjelent hivatalos adatoknak legfőbb összegezéseit és egyúttal a csehszlovák kormánykörökből származó félhivatalos összeírás alapján a magyarok részesedését a földreformból. Eszerint a 184.806 összes földigénylő közül csak 11.502 magyar, azaz 6'z% kapott összesen 42.320 holdat, ami 7'4%-os részesedésnek felel meg. Holott még az 1921. évi népszámlálás alapján is az elvett összes földből 463.611 hold, a kiosztott földből 174.970 hold illette volna meg, illetve a szántóföldből 230.412 hold az elvett és 143.459 hold a kiosztott földből. Ezeknek a számoknak szembeállítása a csehszlovák források szerint magyaroknak adott 42.320 holddal jelzi azt a nagy sérelmet, amelyet a magyar parasztságon és földnélkülieken elkövettek. Ha pedig a magyaroktól elvett és nekik juttatott föld különbségét, a magyarság tiszta veszteségét akarjuk tudni, úgy az nem kevesebb, mint 1,793.817 hold összes föld (ebből 489.028 hold szántó). További részletek a csatolt táblázatokon és térképeken találhatók, illetve az azok alapjául szolgáló földhivatali közlönyben (Zprávy S. P. U.). Ami a nagykihatású földreformakció során őslakos földmíveseknek jutott, az meg is fog ott maradni. A Földreformhivatal munkája csak ott szorul módosításra, ahol politikai érdemek folytán osztogattak birtokokat, idegen származású telepeseket hoztak, vagy pedig a föld visszatartásával, államosításával stb. el-