A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

A felvidéki magyar társadalom egységének kialakulása

A FELVIDÉKI MAGYAR TÁRSADALOM EGYSÉGÉNEK KIALAKULÁSA. Az 1918-ban bekövetkezett államfordulat a magyarságot leggyöngébb történelmi pillanatában érte. Az új kor által diktált társadalmi átalakulás a magyar nemzettestben még nem ment végbe s a négyéves világháború a társadalom válságát még jobban elmélyítette. A háború elvesztése végleg felbontotta a társadalmi egyensúlyt. Forradalom rázta meg a nemzetet s államát. Négyéves világháború lelki és anyagi pusztítása után, a vesztett háború erkölcsi sokkja után, a forradalom hisztériájával terhelve, emberi és nemzeti erkölcsében meggyalázva szakadt el a Csehszlovákiába került magyarság a nemzettől s a nemzet államától. (1919. január, február.) Magyarországon a háború után a kommunizmus következett. A tanácskormány megkísérelte a Felvidék visszafoglalását, de részleges eredmények után a párizsi konferencia döntése szerint kiadta a Felvidéket a csehszlovák uralomnak. 1919. július 24-én lezárult a csehszlovák határ a Felvidék körül. A Felvidék magyarsága a kommunizmus uralmát nem élte át. A vörös hadsereg által visszafoglalt vidékeken s városokban rövid időre megjelent a kommunizmus uralmi rendszere, de az uralomnak hadiállapot jellege volt, sem ideológiát, sem valami új kormányzati rendszert nem képviselt. A felvidéki magyarságot a forradalmi időkben az idegen uralom veszélye fenyegette, vé-