Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM nyilt és megalkuvásnélküli magyar érzésű férfi, aki a feltámadásba vetett hitéből soha titkot nem csinált s azért a cseh elnyomás alatt szálka volt az elnyomók szemében s a községi orvosi állásától ezért meg is fosztották. Léwy és Társa körösmezei vas- és vegyeskereskedők a cseh impérium idején a magyar megmozdulások áldozatkész támogatói voltak. nemes Libertiny Zoltán. Szül. 1896. Pelsőcön. Középiskoláit Kassán, a kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte el. A háborúban mint hadnagy több kitüntetést szerzett. A megszállás alatt Kassán filmkölcsönző- és mozivállalatot alapított, ezt azonban a csehek magyar nemzeti magatartása miatt súlyos adókkal annyira megnyomorították, hogy számos házkutatás és egyéb zaklatások után mindenéből kiforgatva jött át a határon. Szorgalommal és kitartással sikerült Budapesten újból egzisztenciát teremtenie. Jelenleg a Forum-filmszinház igazgatója. A felvidéki szövetség áldozatkész tagja és az 1939. évi tavaszi visszacsatolási akció részese. Lichtmann Stern Lipót, galántai kereskedő, derék, jó magyar volt. Igyekezett támogatni a magyar megmozdulásokat s 20 év alatt nemcsak szívében maradt magyar, hanem külsőségeiben is, mert a cégtáblája mindig magyar volt és a gyermekeit is magyar iskolába járatta. V. jasztrabszki Lónyay Sándor földbirtokos, máramarosszigeti születésű, budapesti lakos. A megszállás alatt a csehek elvették birtokát és idegen telepesek között osztották szét. Dr. zábói Löcherer Géza. Kir. közjegyző. Szül. 1896. Rimaszombaton. Tanulmányai elvégzése után szülővárosában ügyvédi gyakorlatot folytat, 1932ben a rimaszombati keresztényszocialista párt elnökévé választják. Ettől kezdve élénk társadalmi és politikai tevékenységet fejt ki, 1934-ben helyettes községi bíró, 1939 jan. 1-től kezdve pedig mint községi bíró fáradhatatlanul dolgozik az anyaországhoz visszatér! városa boldogulásán. Dr. Lincz Bertalan kórh. ig. főorvos, Beregszász. Szül. 1887. Mint főorvos résztvett a világháborúban. Több hadikitiintetés tulajdonosa. 1920-tól kezdve Beregszászon résztvett a helyi magyar egyesületek életében. Családjával együtt pártolt minden magyar megmozdulást s támogatta a magyar kultúrát. Magyarsága miatt a csehek nagyon sokszor zaklatták. Dr. Lónyay Zsigmond beregszászi sziiletésii, budapesti lakos, az Ibusz igazgatója, a magyar törekvések lelkes támogatója. Áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. Ifj. Lőrincz Ferenc, gáti gazdálkodó. A világháború mind a négy évében katonai szolgálatot teljesített. A román és az albán fronton harcolt. A M. N. P. egyik alapító tagja, minden nemzeti irányú mozgalomnak és törekvésnek lelkes pártfogója és irányítója. A választások idején a magyar kisebbség védelméért folytatott harcnak törhetetlen agitátora, aki a község lakóiban ébren tartotta a magyar érzést és az anyaország iránti hűséget. Lucza János, igazgató, t almi gyí felügyelő, Budapest, ősrégi beregi családból származik. Középiskoláit Ungváron, a tanárképző főiskolát Budapesten végezte. 1907—1908-ig Liptószentmiklóson, 1908—1912-ig Huszton tanít. Számos kulturális és társadalmi egyesület elnökségi, vezetőségi tagjaként a Felvidék visszaszerzésének gondolatát rendíthetetlen hittel ápolta, tanítványait irredenta szellemben nevelte. 508