Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM gyar volt. A beregszászi magyar internátus felépítése érdekében jelentős áldozatot hozott. Krajník István Bulcsú községbeli kereskedő nem lépett be ugyan a Magyar Pártba, de a helyi vezetőség munkáját bizalmas értesülések szerzésével nagyban elősegítette. Állandóan magyar lapokat járatott, részt vett a magyarság demonstrációiban és a magyar kultúra anyagi támogatásával jelentékeny érdemeket szerzett. Krajnik Miklós gépészmérnök, született 1898. Bulcsún. A mérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen szerezte meg. Eközben tagja volt a Műegyetem csendőrzászlóaljának és a Felvidékről származó diákság szervezése körül szerzett érdemeket. Krajnik Vencel bulcsúi lakos, őrvezető, 15 hónapig küzdött az orosz fronton; megkapta a sebesülési érmet és a Károly csapatkeresztet. Párttag nem volt, de mint községi bíró, a Magyar Párt elnökének útmutatásai mellett, törhetetlen hittel harcolt a magyar ügyért. A magyar kultúra áldozatos segítője volt. Özv. Krasznay Károlvné szül. Both Ida. 1935-ben megboldogult férjével együtt a M. N. P. tagja. Tevékenyen részt vett a magyarság politikai harcaiban és kulturális mozgalmában. Különösen a református hitéletben buzgólkodott. Krámer Mór nagyszöllősi kereskedő, mozitulajdonos. A nagy háborúban az első naptól az utolsóig ott volt. II. oszt. ezüst vitézségi éremmel, Károly csapatkereszttel és a sebesülési éremmel tüntették ki. Az összeomlás után igen sok megpróbáltatáson ment keresztül. A cseh impérium alatt sok kellemetlensége volt. mert amikor csak tehette, kifejezésre juttatta magyar érzelmeit. Még az október 28 i cseh ünnep alatt is magyar szövegű plakáttal hirdette filmjét. Értékes szolgálatai voltak az ukrán időkben is; többek között, mikor egy kihallgatott beszélgetés alapján éberségével elhárította a főjegyző letartóztatását. A világháborúban 60%-ra megrokkant ugyan, de a kárpátaljai küzdelmekben mégis egész férfiként viselkedett. Kristóff Sándor, az Egyesült Magyar Párt orsz. igazgatója, Komárom. Szül. 1882. Losoncon. A világháború kezdetétől az összeomlásig teljesítette hazafiúi kötelességét. Szkv. főhadnagy, hat hadi kitüntetés birtokosa. Az összeomlás után közvetlenül a felvidéki magyar ügy szolgálatába lépett és húsz éven át szakadatlanul ebben a munkakörben tevékenykedett. A cseh hatóságok tizennégyszer tartóztatták le és a különféle politikai vétségek miatt összesen hat hónapig volt bebörtönözve. Kristófóri Ernő. Szül. 1901. Munkácson. Élt Kovácsmezőn, Nagyszöllösön. 1924 óta tagja a Magyar Pártnak. Elrejtett fegyVerek miatt a csehek házkutatásokkal zaklatták, de a fegyverek csak nem kerültek meg. A Sízics-gárdistákkal is harciban állt és itöbbedmagávial meghiúsította a róm. kat. és ref. templomok ellen tervezett támadást. Állandó csendőri felügyelet alatt állt. Dr. Kroó Pál, munkácsi születésű, budapesti ügyvéd, a munkácsi öreg Diákok mozgalmának lelkes támogatója. Áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. Krupás János, a Magyar Nemzeti Párt v. elnöke. Szül. 1884. Faluszlatinán. A világháború alatt a cs. és kir. 24. vadászzászlóalj tizedese, Galíciában frontszolgálatot teljesített és hadirokkanttá lett. A M. N. P. megalakításában jelentős szerepe volt. A csehek a Párt megalakítása után letartóztatták, majd később is állandó csendőri felügyelet alatt állt. 504