Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM szállás alatt nemcsak érzésben, de cse­lekedeteiben is ott volt, ahol a magyar­ságért tenni kellett. Nem gátolta meg ebben még élemedett kora sem. II Damjanovich László titkár, Ungvár. Ta­nulmányait Máramarosszigeten végezte. Fiatal kora óta résztvett a magyar párt munkájában. A visszacsatolás után Ungvárott a kárpáti villamos művek rt. titkára. Dancsó Sándor kőművesmester, Ipoly­ság. Mint főtüzér vett részt a világhábo­rúban. Bronz vitézségi és Károly csapat­kereszt tulajdonosa. A párt tagja és 1927-től helyi titkára. A csehek meg­fosztották állampolgárságától és minden módon zaklatták; házkutatásokkal és súlyos adókkal, úgy hogy már a kiván­dorlás gondolatával foglalkozott. Gyer­mekeit magyar szellemben nevelte. f Dr. dapsai Dapsy Béla tb. főszolga­bíró skárosi földbirtokos. Végigverékedte a világháborút, számos kitüntetést szer­zett. Leszerelése után a magyar párt rozsnyói szervezője és Rozsnyó főbírája lett. Hivatalától a csehek csendőri kar­hatalommal megfosztották, birtokából 98 holdat szlovák telepesek között szét­osztottak, őt magát pedig állandóan zaklatták. 1935-ben fegyverek után ku­tattak nála. Kutatás közben családi sír­boltját is feldúlták. A felszabadulás után, kinevezése előtt 1938 novemberé­ben, elhunyt. Davidovics Hermann bam k igazgató, Té­cső. Szül. 1902 Huszton. Az egyesült magyar párt tagja. Bankja kimondottan magyar jellegű és vezetésű volt. Ezért a csehek felmondták a hitelösszekötte­téseket, vagy azok felmondására kény­szerítették. Nyíltan hangoztatott ma­gyarsága miatt 1938 szeptemberében a huszti rendőrigazgató berendelte a kon­centrációs táborba, melytől csak nehe­zen tudott megszabadulni. Davidovits Bence műszaki kereskedő, Faluszlatina. 1908-ban szül. A cseh el­nyomás alatt a magyar gondolatnak volt a híve. A magyar kultúrát ápolta, a ma­gyar nyelvet beszélte családja körében és magyar újságokat járatott. Davidovits Hermann vendéglős, Tarac­köz. Támogatta a magyar kultúrát. A bizalmas magyar megbeszéléseket nála tartották. Deák Géza taksonyfalvai születésű, ga­lántai nagykereskedő. A világháborúban örvezetöként a tüzérségnél szolgált. Kis­ezüst, bronz és Károly csapaltkereszttel tüntették ki az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért. Ami a megszállás alatti magatartását illeti az túlnőtt eze­ken a kereteken, mert külön könyvet ér­demelne; részletesen ismertetni sem le­het ma még, mert ahhoz történelmi táv­latra van szükség. A világháborúban 60 százalékos rokkant lett, de magyar szíve és lelke integer maradt. A magyar párt tagja, a magyar ügy gazdag, bő­kezű mecénása, aki nem ismert lehetet­lent ha az anyaország vagy eln3 romott fajtestvéreiért kellett áldozatot hozni. 1920-ban, amikor a vörös hadsereg meg­támadta a cseh hadsereget és az azonnal visszavonult, Galánta környékén nagy csapattestek tartózkodtak, amelyeket Deák heted magával megtámadott. Jel­lemző, hogy a cseh hadsereg nem vette fel a maroknyi kis csapattal a harcot, hanem sürgősen még tovább vissza­vonult. Ennek a bátor tettnek az alap­ján előkelő magyar katonai körökkel került összeköttetésbe. Az elnyomás ideje alatt rendkívül fontos megbízáso­kat kapott, amelyeket életének és va­gyonának a veszélyeztetésével mindig sikerrel végrehajtott. Még a megszállás alatt fogadalmat tett, hogy lia a Fel­471

Next

/
Oldalképek
Tartalom