Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE RADY ELEMER A felvidéki magyar politika húsz éve (1918—1938) sehszlovákia felett összecsaptak a hullámok. Az 1918-ban mesterségesen összerakott államtákolmány először recsegni-ropogni kezdett, egy világkataklizma árnyékát vetette Európára, hogy azután szinte a rádió-propaganda hatása alatt ömöljék össze. 1938 októberében először a müncheni döntés hasított le Csehország testéről kisebbségi területeket, az ország széthullása folytatódott a bécsi döntéssel, hogy azután 1939 márciusában végleg bekövetkezzék az összeomlás. A történelemben az igazságszolgáltatás lassan, sokszor évszázadok múlva jelentkezik. Csehszlovákia esete kivétel, a történelmi igazságszolgáltatás ezt az országot és vezetőit alig két évtized alatt érte el. Mire Csehszlovákia megalapításának huszadik évfordulóját ünnepelte volna, az egy esztendővel azelőtt még nagyszabásúnak, fényesnek és pompásnak tervezett ünnepségek helyett gyászünnepet ültek, a huszadik évfordulóra Csehszlovákia megkisebbedve, létalapjaiban megingatva nézett a jövő elé és még mielőtt a huszonegyedik évforduló bekövetkezett volna, Csehszlovákia végleg eltűnt Európa térképéről. Ha az okokat keressük, amelyek ezt a gyors széthullást előidézték, el kell jutnunk oda, hogy a csehszlovák állam bukásának csaknem kizárólagos oka az, hogy hazugságokra és fikciókra épült. Csehszlovákiát 1918-ban a békeszerződések megalkotói a nemzetek önrendelkezési jogára való hivatkozással alapították meg, bedőlve annak a benesi propagandának, amely sohasem riadt vissza a tények elferdítésétől, amely sohasem érzett lelkiismeretfurdalást, amikor a számadatokkal zsonglőrködve, hamis statisztikákkal, történethamisítással, sőt földrajzi igazságok elferdítésével téveszthette meg az új európai rend akkori megteremtőit. A nemzetek önrendelkezési jogára hivatkozva szemrebbenés nélkül kebeleztek be a csehszlovák államba 3 és 1/

2 Kassai, később budapesti hírlapíró és esztéta. Az Uj Élet ideológiai folyóirat (Kassa) volt főszerkesztője. 89