Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Simándy Pál: A felvidéki szellem

SIMÁNDY PÁL SIMÁNDY PÁL A felvidéki szellem Losonci, majd budapesti hírlapíró és szellemtörténész. Emlékezetes vallásbölcseleti műve: Az elsikkadt hegyibeszéd (1932). f ol a felvidéki szellem? — hangzik a kérdés mostanában. Hol csalódottan, hol a gúny belső elégtételével. De a kérdés igazságtalan. Hol ma egyáltalában a szellem? A szellem hordozói minden korban és népnél — az elenyésző kisebbség. S ma ez a kisebbség világszerte még elenyészőbb, mint valaha. És az is katakombákban él — hallgatásra kényszerítve. Világszerte milliók és milliók mondtak le a szellem fényűzéséről. Mégis: egyesek nem szűnnek meg néhány százezer visszatért magyaron követelni a szellemet. Pártpolitikusok állanak ma előtérben mindenfelé. S fölényeskedő gúnnyal keresik egymáson — a szellemet. Csuda-e, ha nem találják? Pedig a szellem él ma is. Katakombákban . . . Amíg fennállt, Csehszlovákia már maga is ilyen katakomba volt a hatalma alá kényszerített magyarság számára. Azért emelte ott előtérbe a szellemet. A katakombák világát ugyanis csak a hit és a szellem embere birja el. Mindenki más kitörekszik belőle. Napos és levegős tájon keresi léte feltételeit. Az államfordulat hosszú éveken keresztül nem kedvezett a csehszlovákiai magyarság érvényesülésének sem gazdasági, sem társadalmi, sem politikai téren. Maradt, mint egyetlen és viszonylag szabad érvényesülési tér: a szellem síkja. Ami értéket a felvidéki magyarság ki tudott termelni és emelni magából, az hosszú időn át ezen a síkon jelentkezett. És meg is maradt rajta mindaddig, amíg akár egyénileg, akár kisebbségi kollektivitás74