Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM hőse. A vár eleste után orosz hadifogságba kerül. 1920-ban a Magyarországon letartóztatott kommunistákért túszként börtönbe vetették, majd öiévi kényszermunkára ítélték. Kétévi szenvedés után kerül haza. Még egy évig a Honvédelmi Minisztériumban szolgál és tábornoki rangban, 1923. XI. 1-én nyugdíjba vonul. A III. o. vaskoronarend és számos katonai kitüntetés tulajdonosa. Felesége, született Nagy Stefánia a vörös uralom és a cseh megszállás áldozatos lelkű, hös asszonya. Primóczi Szentmiklóssy Pál ny. ezredes ősi gömöri és szepesi családból származik. Középiskoláinak elvégzése után a műegyetemre kerül. 1891—1892-ben mint önkéntes teljesít katonai szolgálatot. 1894-ben a 11. honvédgyalogezred tényleges főhadnagya. Frontszolgálalot az orosz és albán frontom teljesít, utána a resicai vasművek katonai vezetője, végül Bécsben nyer beosztást. 1919-ben Budapestre kerül, itt teljesít szolgálatot 1924-ben bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. A Signum Laudis tulajdonosa. Feleségével, lehotkai Lehoczky Margittal együtt a felvidéki társadalmi körökben szeretettel ápolja azon kapcsolatokat, amelyek őt a már részben visszanyert Felvidékhez kötik. Nemes Thott Gábor ny. gyalogsági tábornok, ősi felvidéki nemesi család sarja, Beregszászon született. A gimnáziumot Munkácson végezte, majd a Ludovika Akadémián hadnaggyá nevezték ki. A pozsonyi 13. hvgye.-ben kezdte meg tüneményes katonai pályafutását. Szaktudását a bécsi legfelsőbb hadiiskola elvégzésével gazdagította. A háborút a fronton., mint vezérkari tiszt, magas beosztásokban harcolta végig. Az összeomlás Budapesten éri. Az ellenforradalom lezajlása után a nemzeti hadsereg megszervezése körül szerzett hervadhatatlan babérokat. 1921-ben tábornok. 1924-ben pedig altábornaggyá, 1928-ban gyalogsági tábornokká nevezték ki. Pályája az áldozatos, önzetlen munka végnélküli láncolata és a katonai babérok halmozása: mindezeket megkoronázta 1939-ben a legfelsőbb kegy, amely titkos tanácsossá nevezte ki. Most pihenésében is harcra készen áll a nagy katona, hogy a hívó szóra elinduljon ütni, ha egyszer — üt az óra. Özv. báró Tunikl Jenőné szül. Riedl Róza. Született 1871 Munkácson. Családi kapcsolatai révén — első férje, dr. Buzáth Kálmán 18 éven át Beregszász polgármestere volt — élénk társadalmi és kulturális tevékenységet fejt ki a Felvidék intellektuális köreivel. Dr. Vásárhelyi Domokos ny. közigazgatási bírósági tanácselnök. Pályafutását mint ügyvéd kezdte Komáromban. 1914 júliusában nevezték ki közigazgatási bírónak. Azóta Budapesten működött egészen 1930-ban bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. Résztvesz a felvidékiek társadalmi életében és egyesületeiken keresztül tart kapcsolatot a megszállt területtel. Weis Károly ny. kúriai tanácselnök. Született 1853 Munkácson. Középiskoláit több felvidéki városban végzi. Jogi pályafutása elején ügyvéd Munkácson. Később Beregszászon ügyész, Lőcsén törvényszéki bíró, Kassán táblabíró. 1906 óta Budapesten kúriai bíró, majd tanácselnök. 1927-ben nyugdíjba vonul. A cseh megszállás után a kisebbségi sorsban élő magyarság lelkes, áldozatkész támogatója. Néhai dr. Wessely Géza honvédelmi miniszteri osztályfőnök. Született Csunon 1876-ban. Régi beregi család tagja. Nagyatyja alapította az első magyar erdészeti akadémiát. 1923-ban bekövetkezett haláláig mindig az első vonalban küzdött a kisebbségi sorsban sínylődő magyarság felszabadításáért. 553