Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Pártjának orsz. főtitkára, amint elhangzott a hívó szó, azonnal indult, hogy ha kell, életét áldozza a haza oltárán. 1938-ban a Felvidék visszaszerzése végett kifejtett beregvidéki akciókban vett részt. Vincze Hugó oki. gyógyszerész, Beregszász. Szül. 1886 Munkácson. A világháborúban tart. gyógyszerész-főhadnagyként vett részt. Kitüntetései: Koronás arany érdemkereszt, arany ker., ezüst vöröskereszt. Vida Ferenc gazdálkodó, Tardoskedd. Szül. 1882. Részt vett a világháborúban mint szakaszvezető. Amikor a cseh megszálló csapatok szülőfaluja felé közeledtek, fegyverrel a kezében védte községét. A csehek ezért 20 éven át üldözték. A Magyar Pártnak alapító tagja, községi tanácsos és képviselőtestületi tag. Dr. Vida Gyula ügyvéd, Losonc. Szül. 1887 Aradon. A húszéves cseh járom alatt tevékeny vezetője volt a magyarságnak. 1927-től a Magyar Országos Keresztény Szocialista Párt körzeti elnöke és ügyésze. Vilder Márkusz divatárukereskedő, Kőrösmező. Szül. 1896 Kőrösmezőn. A cseh megszállás alatt hazafias magatartása miatt börtönbüntetést szenvedett. Willand János ipariskolai igazgató. Érsekújvár. A világháborúban frontszolgálatot teljesített és megsebesült. Az országos magyar tanítóegyesület vezető tagja. Határozott, céltudatos hazafias tevékenysége miatt a csehek állandó megfigyelés alatt tartották. Egzisztenciájában akarták tönkretenni. Hat es fél évig fizetést nem kapott. Fegyelmi vizsgálatokkal zaklatták. Növendékeit izzó magyar hazaszeretetre nevelte. Neje, Daubner Anna is tevékenyen részt vett a magyar kultúrális mozgalmakban. Nevéhez fűződik az érsekújvári leány cserkész egyesület megalapítása. Villám Lajos kőművesmester, Ipolyság községi tanácsnoka, a temetkezési egylet elinöke. A világháborúban 1915-től 1918-ig harcolt. 45%-os hadirokkant. Több hadikitüntetés tulajdonosa. A Magyar Pártnak megalakulása óta tevékeny tagja. A cseh megszállás alatt tartott választások során kifejtett agitációja miatt a csehek állandó megfigyelés alatt tartották. 1919-ben a legendás «Pálmai »-csoport harcaiban bátor magatartásával tünt ki. Wiszkocs Pál, galántai cipészmester. A Magyar Párt cselekvő tagja, a magyar kultúra áldozatos harcosa volt. Mindent megtett, amit az egyetemes kisebbségi sorba taszított magyarság érdeke megkívánt s amit azon felül telt, azért üldözték, zaklatták. újhelyi Vitíkay Sándor ny. főszolgabíró. Közép- és főiskoláit Debrecenben végezte. Közigazgatási pályára lépett s az összeomlás idején Nagyszöllős főszolgabírája volt. Az állását elhagyva résztvett a M. N. Párt megalakításában; majd a magyarság kisebbségi- és kultúrális mozgalmának egyik harcos tagja lett. Ebben a minőségében a hatalom minden ellenérzését kiváltotta. Sorozatos kellemetlenségei támadnak; számos házkutatást vezetnek ellene és állandó megfigyelés alatt tartották. 1919-ben a csehek elől menekülnie kellett, később a románok üldözték s rá 20 évre az ukránok is ki akarták utasítani. Húsz év szenvedéseitől megváltotta a bevonuló magyar honvédség. A visszacsatolás után miniszteri biztos lett. néhai Vladimir Mihály, bilkei születésű igazgató-tanító. Ungváron végezte el iskoláit. Pályafutását Hajasdon kezdi meg mint tanító, Uzsokon folytatja és 542 \