Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM kéntes tizedes oirosz hadifogságba került. Tevékenyen részt veit a Magyar Párt harcaiban. Az ukrán éra alatt csak azért nem utasították ki, mert kárpátaljai születésű. Ma is Nagyszöllösön működik mint igazgató-tanító. Szádetzky Károly asztalosárugyáltulajdonos, Kőrösmező. A világháborúban mint a 85. és 29. vadász-zászlóaljak katonája vett részt. A Károly csk., a bronz vit. érem, a háborús emlékérem, a porosz hadi emlékérem tulajdonosa. A cseh megszállás alatt nemzeti magatartása miatt gyakran volt része hatósági zaklatásokban. Szadlis Sándor m. kir. főerdőmérnök, Bustyaháza. Szül. Szepesváralján. A főiskolát Selmecbányán végezte és 1913ban mint erdőmérnök kezdte meg pályáját. 1914-től 1916-ig részt vett a világháborúban a szerb és az orosz fronton, ahol súlyosan megsebesült és mint főhadnagy szerelt le. Hadi kitüntetései: Signum laudis, II. o. ezüst vit. érem, Károly csk., magyar és bolgár hadi e.-érem. A cseh bitorlók magyarsága miatt 1918ban elmozdították állásából és csak évek múlva tudott elhelyezkedni. A megszállás alatt állandó megfigyelés alatt állott. Szadoveczky János gazdálkodó, Kőhídgyarmat. Atyja hősi halált halt a világháborúban. 1933 óta a Magyar Párt állandó szervező tagja. A szervezés terén elért munkássága a pártvezetőség részéről elismerést vívott ki; főtevékenysége a párttagok számának emelése volt. Dr. Szakáll István, (losonci). Szül. 1890. Rimaszombaton. Középiskoláit ugyanott, az ev. ref. gimnáziumban végezte, míg jogi tanulmányait Eperjesen, majd Marburg, Freiburg, München és Kolozsváron fejezte be. A háború alatt mint tart. honvédtüzér-főhadnagy a fronton teljesített szolgálatot és több kitüntetésben részesült. Két Signum laudist, ezüst vit. érmet és Károly csapatkeresztet kapott érdemei elismeréséül. A háború után az ipari életben helyezkedett el és 1920-ban megalapította a Dr. Szakall István és Társa Magnezit-Vállalatot, majd 1925-ben átvette a Csízi Jód-Bróm Forrás Fürdő Rt. részvénytöbbségét és családi részvénytársasággá alakította, amely vállalatnak ma vezérigazgatója. 1930-ban megalapította a Szénsavas Mésztrágyagyár Közkereseti Társaság Dr. Szakall & Szabó céget. A Talkum Ipar Rt. Nyustya cég 1935-ben történt megalapítását és általában véve közgazdasági tevékenységét a csehszlovák hatóságok „magyarosítás"nak minősítették, s hogy anyagilag tönkre tegyék, megindították ellene a „megbízhatatlansági eljárást". A Magyar Nemzeti Párt alapító választmányi tagja, Gömör és Kishont vármegye törv. biz. tagja, egyben tagja több jótékony és társadalmi egyesületnek. Szajkó János gazdálkodó, Kőhídgyarmat. A világháborúban mint a 14. gyalogezred káplárja harcolt és olasz hadifogságba esett. A kisezüst vit. érem tulajdonosa. M?galapítója a helybeli Magyar Pártnak és annak elnöke. A kisebbségi sorsban a helyi párt életét irányította. Nagyon komoly érdemei vannak az ellenállás megszervezésében, tevékenysége osztatlan elismerést vívott, ki. Dr. Szájbei Ferenc törvényszéki bíró, Beregszász. Szül. 1884. Részt vett a világháborúban. A cseh uralom alatt minden erejével támogatta a magyarság ügyét. Minden magyar megmozdulásban részt vett és ápolta a nemzeti kultúrát. 1920ban a csehek elmozdították állásából és mint ügyvéd működött ezután. A bevonulás után, 1938-ban nevezték ki törvényszéki bírónak. Dr, Szakall Kornél ügyvéd, Tornaija. Szül. 1906. Balassagyarmat. Középiskoláit Pozsonyban, a jogot Práigában végezte. Ügyvédi munkakörét dr. Törköly 531