Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Pataky-család, hadpataki, számos kiváló férfiút adott Kárpátaljának. Tagjai köz­igazgatási vezetőemberek, tanárok, mű­vészek. A család egyik tagja, néhai Pa­taky Menyhért leányának, Margitnak férje, Duliskövics Arnold, 1933 júliusá­ban mártírhalált halt. Pataky Zoltán beregszászi születésű, bu­dapesti gépészmérnök, magyar nemzeti érzelmei miatt a csehek állandóan meg­figyelés alatt tartották, házkutatásokkal zaklatták. A cseh sorozás elől Budapestre szökött. Erre családját is átdobták a ha­táron. A Felvidéki Szövetség tagja és minden megmozdulás részese volt. Paxy Jenő hentes- és mészárosmester, Budapest. Szül. 1889 Udvard. A cseh megszállás alatt sűrűn látogatta szülő­földjét. A csehek szemében ez is gyanús volt és az utolsó időben elfogató paran­csot adtak ki ellene. Pál András nagykaposi gazdálkodó, 85 százalékos rokkanként, több kitüntetés­sel került haza a háborúból s azonnal részt vesz a magyarság védelmi harcá­ban, amelyben a felszabadulásig mindvé­gig törhetetlenül megállta helyét. Pásztor János uradalmi gépész, Torna. Szül. 1885. Vitéz-jelölt. A világháborús őrmestert egész sor kitüntetés ékesíti. Nagyezüst, kisezüst, bronz vitézségi érem, Károly csk. Német érdemrend. Háborús emlékérem, 60 éves jub. Boszniai emlék­érem. A cseh megszálláskor a bitorlók elbocsátották a postától. 1924-ben lépett a Magyar Pártba. Állandó csendőri durva­ságnak volt kitéve, különösen amikor János fia választási plakátokat ragasz­tott. A magyar haza emlékszik hű fiára és családjára. Pei'ecz József ny. városi jogügyi taná­csos, Rimaszombat. Szül. 1859. Középis­koláit helyben és Késmárkon, a jogot Sá­rospatakon végezte. A gyakorló bírói vizsgát a budapesti táblán tette le. Szülő­városában kezdte meg pályáját mint kir. közjegyző. Majd Szepsibe került bírósági aljegyzőnek. Később Rimaszombat váro­sában mint jogügyi tanácsos nyert be­osztást. A csehek 1923-ban 42 évi szolgá­lat után nyugdíjba küldték. Több kultu­rális egyesületnek nagyrészben vezető tagja, a rimaszombati dalegyletnek 55 évig volt aktív dalosa, ezért aranyérem­mel tüntették ki. Kezdettől tagja volt a Magyar Pártnak és az Egyesült Magyar Párt megyei és helyi szervezetének dísz­elnöke. Pető István bankigazgató, Érsekújvár. 1914—1918-ig az orosz, román és olasz fronton küzdött. Több hadikitüntetés tu­lajdonosa. A Magyar Párt kuli urális és társadalmi mozgalmaiban jelentős áldo­zatkészséggel vett részt. A cseh hatóságok hazafias tevékenysége miatt állandóan figyelték és bankvezetői működésében nehézségeket okoztak. Az É. S. E. alel­nöke tíz éven át. Petrovay Sándor ny. ezredes, a III. o. vaskorona rend, a III. o. katonai ér­demkereszt, a bronz katonai érdem­kereszt, a kormányzói dicsérő elisme­rés, a Károly csapatkereszt, ta II. o. né­met vaskereszt, ta szolgálati kereszt és sok más kitüntetés tulajdonosa. Szül. New-Yorkban, ősi máramarosi és ungi családból. Ungvári gimnáziumi tanul­mányainak befejezése után a nagyvá­radi honvéd hadapród iskolába kerül, melynek elvégzése után a 26. honvéd gyalogezredhez vonul be. a 11-es hon­véd gyalogezreddel vonul harcba. 1915 októberében orosz hadifogságba esik, ahonnan 1918 júliusábajn kerül haza. Ungváron és Munkácson szolgál, majd Miskolcon a nemzeti hadseregbe je­lentkezik. 1940 január 31-én nyug­állományba vonul. Tagja a Bercsényi Körnek, az Ungmegyei egyesületnek és a 1 l-esek bajtársi egyesületének. Ezek­ben a csonkaországi irrenden t a egye­518

Next

/
Oldalképek
Tartalom