Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM uralom alatt, magyar magatartása miatt állását elvesztette. Nyiri Endre gazdákodó, Nagyszöllős. Régi helyi családból szül. 1900-ban. Neje Mádi Erzsébet, gyermekei Irén, Ferenc, Endre, Imre. Nejével együtt a Magyar Nemzeti Párt örökös tagja; a megszállás alatt buzgón támogatták a magyar ügye­ket és kultúrát. O Óhegyi Vilmos, szül. 1891 Ungváron és tanulmányai elvégzése után az ottani pol­gári iskola tanára lett. A megszállás alatt megtagadta a hűségesküt. Ezért állását elvesztette. Átjött a csonka hazába és Kispesten sikerült elhelyezkednie. Je­lenleg a Kansz országos főtitkára és mint a Felvidéki Szövetség tagja állandóan tá­mogatta annak megmozdulásait. I» Pap Károly, jármű, kapolnyi születésű Máv-tisztviselő. Iskoláit a soproni ly­ceuinban végezte. Az érettségi után vas­úti tisztviselő lett Nagyszöllösön. Itt érte az összeomlás. A cseh impérium alatt hit­valló magyar, aki mindenütt ott volt, ahol magyar ügyet kellett védeni, vagy támogatni. Papp Lajos fakereskedő, Érsekújvár. Frontszolgálatot teljesített 1914—1917-ig. Bár az aktív politikai élettől távoltartotta magát, magyarsága miatt a csehek kiuta­sítással fenyegették. l>r. Papháy Nándor, ungvári születésű pesti ügyvéd. A háború után a megszálló csapatok sorozása elől Budapestre szö­kött. Itt részt vett az ideszakadt felvidé­kiek életében. A Bercsényi Egyesület tagja és az irredentamegmozdulások lel­kes támogatója. Pap Sándor, járinii, beregrákosi szüle­tésü nyugdíjas banktisztviselő. Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. Is­meretei bővítése és gyakorlati tapaszta­latok szerzése céljából Kárpátalján több gazdaságban működött. Felfelé ívelő gaz­dasági pályafutásának állomásai: Tisza­it j falun birtokot vásárolt, egy bankban főtisztviselő lett. 1933-ban nyugdíjba vo­nult. A M. N. P. tagja volt, minden ma­gyar irányú megmozdulást támogatott. Paskesz Fülöp kőrösmezei vaskereskedő, magyar nemzeti érzelmei és gerinces ma­gatartása áldozata lett. Egyre súlyosbodó, embertelen adókkal nyúzták, gazdasági erejét teljesen kiszipolyozták s mikor már seholsem talált védelmet, üzletét is elárverezték. Pálóczi Horváth Lajos hírlaptudósító, a Magyar Távirati Iroda munkatársa, a háborúból huszárzászlósként tért meg, részt vett a beregmegyei ellenforra­dalmi akciókban, aztán a cseh megszál­lás után menekülnie kellett szülőváro­sából, Beregszászból. Az 1921. évi nyu­gatmagyarországi felkelésben az Osten­burg különítmény, az 1938. évi felvi­déki harcokban pedig a Héjjas különít­mény tagja. Utóbbi alkalommal, Mező­kászoinynál tanúsított magatartása elis­meréséül megkapta a kisezüst vitézségi és a felvidéki emlékérmet. Néhai Pauliny Géza. A világháború mind a négy évét az orosz és olasz fronton harcolta végig, mint főhadnagy. Signum laudis-sal, az I. o. ezüst- és bronz vitéz­ségi éremmel, valamint a Károly csapat­kereszttel tüntették ki. Háború után a nagyszöllősi adóhivatal tisztviselője. Tag­ja volt a Magyar Pártnak és minden magyar mozgalomnak lelkes pártfogója. A háborúban szerzett betegségben, 1933­ban meghalt. Felesége: Matyi Erzsébet oki. áll. tanítónő, a nagyszöllősi elemi iskolában. Tagja a M. P-nak. 1919-ben elmozdították állásából. 517

Next

/
Oldalképek
Tartalom