Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM rából, egész 1936. évig került ki. A párl nyíltan 1923. évig községi választásokon vett részt, amikor is három képviselő tagsággal került he a községi képviselőtestületbe, ezen tagság számát megtartotta egész az 1938. évig. Ez idő alatt,. amennyiben Nagysurány község 95%-a szlovák (az akkori kimutatás szerioiit), borzasztó üldöztetésnek volt kitéve, nemcsak a választásoknál, hanem minden téren. A párt nemcsak a községi képviselői testületben fejtette ki magyarságához való ragaszkodását, hanem évente egyszer megrendezte hagyományos bálját. Az 1936. év januárjában az évi közgyűlésen következőképpen alakult ki a párt vezetősége. A párt örökös díszelnöke: Vojacsek János, elnök: Hrón Frigyes, alelnök: Nedovaska József, pénztáros: Guczky Károly, titkár: Szklénár István, ellenőrök: Ondrusek Gáspár és Dlaniska Artúr. Az 1936. évi június 21-ikii nevezetes érsekújvári pártkongresszuson a szervezet négy delegátussal képviseltette magát. Ettől a naptól még fokozatosabb üldöztetésnek lett kitéve, úgy hogy az 1938 júniusi községi választások alkalmával már osak két taggal került be a községi képviselői testületbe. Ekkor már erősen észlehető volt a cseh egység bomlása, a nevezetes október 13-iki «Mindent vissza» tüntetésen, Mihalik János myitrai főtitkár intenciójára több személylyel képviseltette magát. Vojácsek János asztalosmester, a nagysurányi Magyar Párt örökös díszelnöke a visszacsatolás napját követő november 11-én elköltözött az élők sorából. Utolsó szavával az iránt érdeklődött, hogy kitűzték-e házára a magyar nemzeti lobogót. Neufeld Ede, régi felvidéki kereskedőcsalád sarja. Nagyszöllősön született 1863-ban s a kellő szakismeretek megszerzése után a felvidéki kereskedelmi élet legkiválóbbjai közé emelkedett. Gerinces magatartásával hozzájárult a cseh gyarmatosító politika megbuktatásához. Ür. Nehrebeczky György, ungvári származású tb. szolgabíró, vármegyei fogalmazó. A megszállás miatt családja jelentékeny veszteséget szenvedett. A budapesti felvidéki egyesületek életének ismert részese és támogatója. Nehrer Gyula földbirtokos, Rozsnyó. Szül. 1897 Kövecses. A gazdasági akadémia elvégzése után a rozsnyói családi birtokon gazdálkodott. 1915-ben vonult be a 15. tábori tüzérekhez és az összeomlásig megszakítás nélkül végigküzdötte a világháborút. Több hadikitüntetést szerzett. így a Signum laudis, a tiszti ezüst, II. oszt. ezüst, a vitézségi érem szalagján kardokkal, bronz vitézségi érem, Károly cs. k. Tart. hadnagyként szerelt le. A Magyar Nemzeti Pártnak megalakulása óta választmányi tagja, az Egyesült Pártnak rozsnyói körzeti elnöke volt és helyi társelnöke. Neiser Jenő, az Egyesült Magyar Párt járási titkára, Tornaija. Szül. 1901 Budapesten. Iskoláit Nagyrőcén és Kassán végezte, utána a tornaijai iegyzőséghez került, mint közigazgatási gyakornok. A csehek magyar állampolgárnak tekintették és nagyon sok kellemetlenséget okoztak. így később ügyvédi irodában helyezkedett el. 1938-tól az Egyesült Magyar Párt járási titkára. özv. Nemes Józsefné, gyógyszerész neje, Nagyszöllős. A cseh megszállás alatt részt vett minden magyar mozgalomban. Kulturális téren dolgozott a magyarságért. A csehek súlyos adókkal sújtották és ki akarták utasítani. Az egyházi életben is élénken részt vesz. Neufeld Albert kereskedő, rabbi-helyettes, Beregszász. Szül. 1895 Magyarkomját. Részt vett a világháborúban és hadifogságban is volt. A cseh megszállás két évtizedében a magyar szellemet ápolta. Csak magyar nyelven beszélt híveihez és n z ezeréves igazság győzelmét hirdette. 515