Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM rosi képviselőtestületnek, s hogy Bereg­szászon nem volt Miasaryk-szobor és Be­nes-iinneplés, az nagyrészben az ő ér­deme. 1921-ben tagja volt a hatáirkiiga­zító bizottságnak, ezért 3 évig nem ka­pott útlevelet. Ennek ellenére összes vizsgáit Budapesten tette le titokban és Prágában csak nosztrifikáltatta oklevelét. Dr. Mandel Sándor orvos, Beregszász. Szül. 1894. A cseh megszállás alatt az Egyesült Magyar Párt támogatója volt. A Magyar Internátus-Egyesület ingyenes orvosa kezdettől fogva. Tudományos elő­adásokat tartott a felvidéki magyar vá­rosokban. A magyar diákmozgalmak ex­ponált szereplője. Dr. Marina Gyula kanonok, theológiai tanár, szentszéki tanácsos, az ungvári szeminárium aligazgatója. A cseh uralom alatt az Autonóm Földmíves Párt elnök­ségi tagjaként rendkívül értékes tevé­kenységet fejtett ki Kárpátalja felszaba­dítása érdekében. A felszabadulás után a Kárpátalján működő katonai parancs­nokság mellé tanácsadói feladatkörrel kinevezett megbízott. Markovies Dezső. Szül. 1899. Nagyszöllő­sön. A megszállás alatt sem hagyta el szülőföldjét és mindvégig megőrizte a magyar feltámadásba vetett hitét. Markovies Ervin. Nagyszöllős. Szül. 1895. Iloncán. Oki. tanító. Mint 11. honvéd hadapród-őrmester részt vett a világ­háborúban. A hűségeskü megtagadása miatt már 1919-ben felfüggesztették. A szlovák tanítógyűlésen a Himnuszt éne­kelte, ezért elzárták. Az 1938 okt. 10-re elrendelt magyarellenes iskolai ünnepség megtartását megtagadta. A Magyar Párt szervezésében élénk tevékenységet fejtett ki és 'különösen a községi szervezéssel foglalkozott. Martinkovits Alajos ny. ig.-tanító, Nagy­salló. Szül. 1876. Nagy szomiba than. Itt végezte iskoláit. 1916-ban nevezték ki ig.­tanítónak Nagysallóra. A cseh megszál­lás alatt a magyar knltúréletben tevé­keny részt vett. A templomban magyar Himnuszt énekelt, ezért 28 napra lezár­ták. Belekeverték a Rutnay-ügybe, de vizsgálati fogság után ügye elintézést nyert, ebből kifolyólag egy évig állásá­tól is fel volt függesztve. Állandó meg­figyelés alatt volt és a csehek ott kelle­metlenkedtek neki. ahol csak tehették. Markstein Sándor kereskedő, Losonc. Id. Masek Ferenc, bútorasztalos, Zseliz községben. A megszállás küzdelmes 20 esztendejét kemény magyarként harcolta végig. Költészettel foglalkozik. Több helyen és önálló kiadásban is megjelent versei nagy tetszést arattak s a legmaga­sabb helyen is elismerést szereztek. Mauerstädter János műszerker., Nagy­lK)cskó. A világháborúban az orosz és olasz fronton megsebesült. A csehek ma­gyarsága miatt elnyomták. Maximovits János községi bíró, Máty­falva. Szül. 1888-ban, régi magyar helyi családból. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt négy éven át. A nagy ezüst, kis ezüst, két bronz és Ká­roly cs.-kereszt ékesíti. A csehek alatt szervezője és elnöke a Magyar Nemzeti Pártnak. A cseh népszámlálásnál nem akarták elismerni magyarságát, de eré­lyes követelésére mégis elérte célját. Hét évig volt h. bíró, 1939 óta községi bíró, képviselőtestületi tag, tűzoltó- és levente­parancsnok, tagja a mezőgazdasági ka­marának. Dr. Márky Gyula ny. tanár. Szül. 1879. Ungváron, ősi felvidéki földbirtokoscsa­ládból. Tanári működését a székesfővá­rosnál, a Szabad Liceum keretében kezdi meg jogi és közgazdasági előadásaival. A háborúból századosként tért vissza. A megszállás alatt a csehek fogságba ve­510

Next

/
Oldalképek
Tartalom