Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM meg kell említenünk a község jelenlegi főjegyzőjét, Jánócsik Bélát, aki Királyhelmecen volt 8 éven át körjegyző, s a magyarsághoz hű magatartása és Magyarország javára elkövetett kémkedés gyanúja miatt hadbíróság elé állították, ahol 5 hónapi börtönre ítélték. 1937-ben állásából elmozdították, segédjegyzői minőségben Sztropkóra helyezték s közvetlen a felszabadulás előtt került Csapra. A -börtönbüntetés kitöltésétől a Felvidék felszabadulása mentette meg. Csiky Péter 38 éves géplakatos és autószerelő. Az udvarhelymegyei Kápolnáson született. Magyar hazáját izzóan szerető és fajtájáért keményen harcoló, áldozatos szívű tagja volt a MNP-nak. A kisebbségi harcokban meg nem alkuvó, bátor hű fia volt nemzetének, akit kémkedésért 1924-ben le is tartóztattak és hosszabb időre szabadságvesztésre ítéltek. Úgy a Prágai Magyar Hirlap, mint a Pesti Hirlap is megemlékezett róla cikkekben. Az egyik hűséges, talpig magyar embernek nevezi, a másik a „ruszinszkói kisszékelyről" írt nagy cikket. Csóka József kőművesmester, Somorja. Szül. 1879. A világháborúban 51 hónapig volt tizedes az 5. hidászezredben. A cseh bevonulás után a ker. szoc. párt részéről résztvett a községi politikai életben mint tanácstag. Résztvett a magyarság bizalmas összejövetelein, amelyeken megtárgyalták a magyarság mindenkori időszerű ügyeit. A csehek emiatt házkutatásokat tartottak nála. Élénken résztvett az ellenzéki magyar párt tevékenységében és mint választmányi tag fontos szerepet töltött be. Csókás Ignác gazdálkodó, Bart. Az egyesült magyar pártnak helybeli ügyvezető elnöke. A világháborúban 1915-ben orosz hadifogságba került. Bart község lakosságának bizalmából erős akarattal ellenállt a csehek erőszakosságának. Az 1938-as választások szép sikerében jelentős része volt. A megszállás alatt csempészuton megszerezte taz „Igazságot Magyarországnak" című könyvet amit titokban terjesztett. A cseh csendőrség ezért állandóan üldözte. Dr. Csopey Dénes kúriai bíró, Huszton született 1873-ban. Minden magyar megmozdulás lelkes híve volt s áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. Id. Csorba András ny. pályaőr, Nagyszöllősön. Katonaidejét Boszniában szolgálta le. Sorsa 'később a vasúthoz vitte, ahol mint pályaőr töltötte el életének munkás, dolgos, nagyobbik felét. 1916-ban nyugdíjba került s zavartalan, békés nyugalmát rontotta meg 1918-ban az összeomlás. Gyermekeit magyar szellemben nevelte s tehetsége szerint résztkért és vállalt sorsüldözött fajtestvérei életéből. Igaz, becsületes életet ajándékozott meg a sors a boldog visszatéréssel. Kedvesen mondja unokái, a sok pöttöm kismagyar között: „Eddig mardosott az a tudat, hogy magyar földön születtem és cseh földben kellesz pihenni, de háľ Istennek most már magyar földben fogok nyugodni." Csuha László földbirtokos, Szobránc. öccsével, Csuha Sándor orsz. gyül. képviselővel együtt vezetik birtokukat. A húszéves rabság alatt a magyarság egyik vezetőtagja volt Szobráncon és vidékén. Dr. Czeiner Nándor beregszászi születésű budapesti tisztviselő; családja sokat szenvedett a cseh uralom kezdetén. Atyját elfogták és bebörtönözték, a házkutatások napirenden voltak. Végül is birtokuk elprédálása után átjöttek a csonka hazába. Czike János ref. lelkész, Tany. Dunaradványon szül. 1859-iben. A cseh meg470