Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Székely Molnár Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai

SZÉKELY MO I.N ÄH IMRE Letartóztatták. Össze-vissza verték és több hetet töltött a munkácsi várban ... Mi bűne volt? Csak az, hogy magyar volt. Térjünk vissza Rammersdorŕer úrra, a papra, az ördög szolgájára. Loholt, rohant. Neki sietős volt a dolga. A szövetkezet előtt belebotlott Szitár Jenőbe, a ruszin tanítóba, akit katonának kényszerített a cseh államhatalom. — Szakaszvezető úr — szólította meg katonai rangján a tanítót — vezessen azonnal a zászlóaljparancsnok alezredes úrhoz. — Miért? — méltatlankodott Szitár Jenő, — én már nem érzem ma­gam katonának, szabadságos levél van a kezemben, azt hiszem nem is kell többet bevonulnom ... Az ördög papja rámordult: — Ha nem teljesíti a kérésemet, maga is bajba kerül. Vezessen azon­nal és ne kérdezősködjék. Szitár Jenő vállat vont, nem kérdezősködött tovább, hanem elvezette a papot a cseh zászlóalj alezredeséhez. Az ördög papja egy szuszra kihörögte magából: — Alezredes úr, nálam magyar felkelők vannak, a legbelsőbb szobá­ban bujtattam el őket. Kérem intézkedjék azonnal az elfogatásukról. Szitár Jenőben meghűlt a vér. Nem akart hinni a füleinek. Undorral nézett a papra, megutálta a hitet, megrendült bizalma és tekintetével vas­villákat lövelt rá. Két cseh szakasz, 83 ember indult a négy Rongyos elfogatására. Az ördög papja vezette a cseheket. Drámai gyorsasággal történtek az esemé­nyek. Lábujjhegyen lopakodtak a szobákba. Hirtelen belökték az ajtót. A két Rongyos kenyeret majszolt az egyik kezével, a másikkal pedig térképez­ték az útirányt. Nem voltak elkészülve erre a gaz árulásra. Szentiványi Deák Sámuel a pillanat ezredrésze alatt odakapott a zse­béhez revolverért. Mielőtt azonban előkaphatta volna, cseh öklök sújtottak az arcába. Egymáshoz láncolták a két Rongyost. A dráma második felvonása ezalatt a szérűskertben játszódott le. A forduló hajtásában valósággal meglepték a másik két Rongyost a cseh kato­nák. Az elcsigázott emberek biztonságban érezték magukat, hiszen a papnál voltak. Szemük leragadt az álmosságtól, ezért történhetett az, hogy megkö­zelítették őket. Egyszerre nyolc villanylámpa fénye csapódott az arcukra és a szemükbe. Utána szuszogás, hörgés, döngött a föld, egymás hegyin-hátán dulakodtak. Győzött a túlerő. Ezt a két embert is összeláncolják s a katonák sor­fala között vezetik be a parancsnokságra. A cseh katonák bosszúja nem ismert határt. Az egyik alávaló martalóc 448

Next

/
Oldalképek
Tartalom