Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H A felvidéki tudományos irodalom csak kísérletekben jelentkezett. Szertelen villódzása bizonyítéka annak a cáfolhatatlan tételnek, hogy katedrák, laboratóriumok, egyesületek és tudományos folyóiratok nélkül nem fejlődhet ki szerves tudományos élet. A területi dráma teljesen elsikkadt. A kisebbségi sorsban eltöltött két évtized nem volt alkalmas a felvidéki drámairodalom előmunkálatainak megtételére sem. Irodalomtörténeti gyűjtésünkben a felvidéki gondolat fejlődésével arányosan négy korszakra osztottuk a húsz kisebbségi évet. Ezek a korszakok a felvidéki gondolat fejlődésének négy alapvető fázisát jelzik. A kezdet nehézségeiből a kisebbségi öntudatig, innen a kritikai vizsgálathoz és az egyéni kutatáshoz érkezik a felvidéki írástudó, akit kisebbségi sorsa legsúlyosabb esztendején ért a felszabadítás. Ezért a vázolt kortörténeti felosztást indokoltnak és elfogadhatónak tartjuk, mint a felvidéki író szellemi fejlődésének grafikonját. A visszatérés után bekövetkezett új szellemtörténeti helyzettel külön nem foglalkozunk, mert erre időbeli távlatunk nincsen, s a felvidéki irodalom jelenlegi sivár helyzetét — (a legutóbbi másfél év alatt egyetlen mii. egyetlen irodalmi folyóirat nem jelent meg a Felvidéken) — nem tekintjük végleges elintézésnek. * A felvidéki magyar irodalom húszéves múltja következtetni enged ennek a rendkívüli körülmények között fogant műveltségnek jelentőségére, az összmagyar irodalomban elfoglalt helyére és közeljövőjére. A felvidéki irodalom a történelmi különélés folyamán jellegzetes területi művelődés lett, mely alapjait az anyaországi, szellemi álláspontját a kisebbségi életformából merítette. Ez magyarázza, hogy az elmúlt húsz év alatt nem tudott megállni külön, függetlenül a központi magyar irodalomtól, bár ugyanakkor szellemileg egészen önálló fejlődési utat tett meg. így helye az anyaországi irodalom keretében volt akkor is, amikor írói sajátos ideológiákat tűztek maguk elé, mert lelki egysége az összmagyarsággal kétségtelen, ha problémakörei időnként eltérőek is voltak. Ezért a felvidéki magyar irodalom jelentősége nem formai, «par excellence» művészeti, hanem elsősorban és kizárólagosan szellemi. Ütköző gondolati áramlatok gátján, szüntelen nemzetvédő küzdelemben alakult ki a felvidéki magyar írás arculata, melyet Szvatkó találóan nevezett el a i<legnyugatibb magyar őrhely» művészetének. A felvidéki író szociális életfelfogása olyan szellemi álláspontot alakított ki az északi magyar töme406