Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM gai, de ez múló tragikumként hat ahhoz a mélységes tragédiához viszonyítva, amely a Szerelmesek voltak hőseinél tapasztalható. Ez a regény az amerikai magyar kisebbség szótlan tragédiáinak tiszta tükre. Kár, hogy nem dolgozta fel a két nyelvhatáron imbolygó életek sorsát nagyobbszabású cselekmény keretében. Javára írandó viszont, hogy a kérdést korszerűen, az amerikai magyar munkásleiken keresztül világította meg. Lesz-e reggel? című irreális utópista regénye a rezignált író szatírája a gépesített társadalomról. Reményi József humanista író. Humanizmusa az ember lelkiismeretének felébresztésére irányul. Szellemi küzdelem a mindenhol és bármilyen formában jelentkező materiálizmus ellen. Hisz egy felsőbbrendű életformában, mely megváltoztatná a világ sorát. Ezt keresi esztétikája erejével, következetes racionalizmusával, szívjósága igaz-embert kutató humánumával. Regényeiben igen sok a gondolati elem, ez okozza epikai terjengősségét, ami a szerkezet rovására megy. Egyébként kiváló megfigyelő és lélekelemző, alakjait az élet formálta. Regényeiben az amerikai magyar kisebbség első helyzetképét találjuk. 1891-ben született Pozsonyban. 1914-ben a philadelphiai konzulátus másodtitkára, később a clewlandi egyetem magyar előadója. A Magyar írás folyóirat amerikai szerkesztője volt. Művei: Akik árnyékban élnek (Pozsony, 1912), Éjféli emberek (Pozsony, évsz. nélk.), Jó hinni (Budapest, 1923), Emberek, ne sírjatok (Berlin, 1926), Lesz-e reggel? (Kassa, 1932), Idegenben (Budapest, 1934), Szerelmesek voltak (Budapest, 1936). A felvidéki próza szociális írói A kisebbségi irodalom, mint arra az ismertetés során rámutattunk, húszéves külön fejlődése alatt a nyugati eszmeáramlatok sodrában mozgott. Ez a hatás különösen a szociális írók csoportjánál figyelhető meg, akik regény vagy elbeszélés formájában tompítottan vagy erősebben érzékeltetett irányzatossággal mutattak a kisebbségi szociális lelkiség kialakításának szükségére. Aszerint, milyen arányban történt ez, megkülönböztetünk mérsékelten haladó és forradalmi, illetőleg emigráns szociális írókat. Az első csoportba Lányi Menyhért, Bálint Aladár, Sebesi Ernő, Szenes Piroska, Egri Viktor, Jarnó József, Sáffár Katalin és Kovács Endre neveit soroljuk, a másodikba Barta Lajos, Szucsich Mária, Paál Ferenc, Kaczér Illés, Fábry Zoltán, Sellyei József, Morvay Gyula és Ilku Pál tartoznak. 391