Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H Darvas egyike a felvidéki líra legkiválóbb formaművészeinek. Rímelése és ütemérzéke szabatos, szóképei esztétikai iskolázottságot árulnak el. Érdeklődési köre viszont igen kisméretű, egyetemes problémák felvetéséhez nem érkezik el. 1891-ben született Losoncon, újságíró és költő. A Prágai Magyar Hírlap, legújabban pedig a Magyarország belső munkatársa. Művei: A csönd felé (Kolozsvár 1914), Szerelmes szonettek (Igló 1923), Elsüllyedt világ (Pozsony 1929), A láthatatlan ellenség (regény, Prága 1932), Hegyország hangja, szlovák lírai antológia (Tornaija 1935). Ásguthy Erzsébet a modern asszony érzésvilágát szólaltatja meg egyetlen verskötetében. Szerelmi költészete könnyed érzésekből indul ki, erős vívódáson esik át és lehiggad a megállapodott szerelemben (Este). Indulása drámai vonalon is biztató. Megfigyelései plasztikusak, rímtechnikája rutinos művészt sejtet. 1904-ben született Eperjesen, költőnő és drámaíró. Művei: Most én táncolok a kötélén (1935 Budapest), Az üres bölcső (évsz. nélk.), Gázmérgezés a Domb-utcában (drámai életkép néhai Simor Miklós társaságában, bemutatók: Pécs 1937, Budapest 1938). Páll Miklós a felvidéki l'art pour l'art kispolgár képviselője. Merengő lírájában szonettformát használ (Játék, csak furcsa játék, Köszönet). Hazafias költészete helyzetképekben él (Rodostói levél, Kurucbeszéd tábortűz mellett). Verselése még nem alakult ki, nyelvében sok a disszonancia, színei egyhangúak, borongók. 1901-ben született Győrött. Pozsonyi könyvkereskedő és lírikus. Verskötete 1929-ben Pozsonyban jelent meg «ř7

ton» címmel. Wimberger Anna jellegzetes otthonköltészetet művel (Versek, Pozsony 1930). Üjabban prózával is foglalkozik (Aranykert, regény Pozsony 1939). Reményi József, a kiváló esztéta és regényíró, a magyar resentiment, a hazavágyás verseit énekli meg (Idegenben, Budapest 1934). Petneházy Ferenc inkább mint műfordító érdemel említést. Szórványos verseit közvetlen költőiség és formaérzék jellemzik. A regényíró Szombathy Viktor Ezüstantenna (Rimaszombat 1928) című versfüzetében a fiatalság könnyed érzelemvilágáról számol be. Lírája epizódszerű, az író fejlődésében nem játszott szerepet. A kisebbségi l'art pour l'art műkedvelői: Páter Zoltán, Rössler Mária Irén és Szentpéteri Piroska. 368