Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény András: Mártirok útján a magyarságért

KEMÉNY ANDRÁS Ezután köteleket hoztak, melyeket ráerősítettek a szoborra és a kötelek másik végét az autókhoz kötötték. Háromszor, négyszer is megindultak a teherautók, míg megingott a szobor s hatalmas dördüléssel lezuhant talapzatáról, összetörve a szobrot körülvevő vaskorlátot is. Éjjel 2 óra lehetett, mire a katonák gyalázatos munkájukat bevégezték. Kassa magyar társadalma mélységes megdöbbenéssel ébredt a cseh vandalizmus újabb pusztítására. Az emberek némán, könnyes szemmel vették körül a magyar szabadságharc porba hullott emlékét. Néhány óra múlva valóságos virágerdő borította a ledöntött szobor megcsonkított maradványait. S amikor a fájdalmas néma tömeg ajkán felhangzott a magyar himnusz, sírásukba belediibörgött a futólépésben érkező cseh légionisták bakancsának dobogása. A cseh szuronyok kiszorították a tömeget a szobrot körülvevő parkból, mire az ekkor már türelmüket vesztő emberek kőzáporral feleltek a cseh szuronyra. A kőzápor után Kohut kapitány parancsára eldördültek a cseh fegyverek. Hervocsics Aranka 15 éves kis munkásleány és Ördög Ilona 37 éves ujságárusasszony holtan terültek el az ucca kövezetén . . . A cseh rombolásoknak híre futótűzként terjedt el a felvidéki városokban. Egyes városokban őrségeket alakítottak s éjszakának idején ezek a titkos polgárőrök vigyáztak arra, hogy avatatlan kezek ne gyalázzák meg a magyar emlékeket. Sok helyen deszkaházat építettek a szobroknak, hogy megkíméljék, eldugják a cseh vandalizmus pusztítása elől. így történt Lőcsén is. A vármegyeházával szemben felállított Honvédemléket bedeszkázták. A csehek két ízben is megkísérelték, hogy a védő deszkaházat eltávolítsák, de a magyar lakosság botokkal, kövekkel szétverte a cseh szokolistákat. Mikor a csehek látták, hogy nappal nem tudnak a Honvéd-emlékkel végezni, augusztus 11-én, az éj leple alatt rombolták azt le. A szokolisták négy óra hosszat dolgoztak, míg sikerült a szobrot ledönteniök. A lőcseiek feketébe öltöztek és néma tüntetést rendeztek a ledöntött szobor előtt. A némán tüntető tömeget csendőrök vették körül és mikor ajkukon felhangzott a magyar imádság, lövésre emelkedtek a cseh fegyverek. Az imádságos fohásznak még csak az első hangjai szálltak el az emberek ajkáról, mikor eldördült a sortűz. A csendőrgolyóknak egyetlen halálos áldozata egy szlovák cselédlány volt, aki fejlövéssel holtan bukott a ledöntött magyar emlékmű mellé. A cseh vandalizmus tovább pusztít. Komáromban, Trencsénben, Pöstyénben, Losoncon, Krasznahorkán, Dobsinán, Bártfán, Sztropkón, Héthárson, Zólyomban, Selmecbányán, Besztercebányán, Körmöcbányán, a Gerlachfalvi csúcson, örhegyalján, Ungvárott s még a Vereckei-szorosban is mindenütt egymásután hullanak le a magyar emlékművek, amikor a pozsonyi Koronázó-téren még mindig büszkén áll Fadrusz János világhírű szobrász legszebb alkotása, Mária Terézia lovasszobra. 1921 október 26-ikán a Mária Terézia-szobor sorsa is beteljesedett. 34