Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBOR Gyula halálos vívódásától, Ölvedi László kurucos magyarságán, Urr Ida szimbolista fajiságán át Győry Dezső «újarcú» magyarságáig, Mécs krisztusi szocializmusáig és Tamás Lajos kiegyensúlyozott kispolgár hitvallásáig az érzések hosszú skálája vezet, melyből körképszerűen kibontakozik a felvidéki líra nemzetkisebbségi arca. Sajátos, hogy az epika nem váltotta be ezt a követelményt. Húsz év alatt nem alakult ki a Kisebbségi Regény valódi formája. Az új élet csak részleteiben lett feldolgozva memoárok, riportregények vagy vértelen történetek keretei között. A kisebbségi lélek lényegét, történelmi mélységeit, távlatait és egyetemes hivatását, a magyar népcsoport két évtizedes nemzetmentő harcát még nem dolgozta fel északi magyar író s erre a jövőben nincs többé kilátás. így a sajátosan «kisebbségi» regény megalkotásával adós maradt a felvidéki magyar irodalom. Az idegen uralom alatt eltöltött időszak alatt azonban önálló szemléletet, szociális, népi és humanista színekből összetett felfogást alakított ki s ez minden formai szempontnál lényegesebb sajátsága, véralkata lett a legnyugatibb magyar őrhely művészetének. * Jeleztük, hogy az utolsó kisebbségi években válságosra fordult a felvidéki könyvkiadás ügye. A szövetkezeti könyvkiadás csődbe került, az egyéni utakra széledt írók két irányban igyekeztek érvényesülni. Az első, a fővárosi kiadás ügyével kapcsolatos kísérlet rövid életű, átmeneti jellegű voli A Franklin Társaság tízkötetes sorozatán és a szlovák elbeszélők kötetén kívül újra várakozó álláspontra helyezkedik az anyaországi irodalom s a felvidéki magyar író csalódottan állapítja meg, hogy a budapesti kezdeményezés nem az ő számára volt jó üzlet. A kisebbségi irodalom fővárosi «betörése» tehát nem sikerült. De a sikertelenség oka a kiadott művek laikus összeválogatásán túl, a magyarországi társadalom szalmaláng lelkesedésében is rejlett, mely a kisebbségi sorozat megvásárlásával egyszer és mindenkorra szóló karitatív, «hazafias» missziót vélt teljesíteni és nem egy sajátos magyar életforma művészetének köteles támogatását. A könyvkiadás második iránj^a a felvidéki kiadók felé fordul. Itt csak kétévi hallgatás után indul meg újra a munka. 1935-ben a Kazinczy Társaság kiadásában megjelenik a felvidéki magyar írók szintén tízkötetes prózai sorozata. 1936-ban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság kiadja az Akadémia könyvsorozatát, 1937 őszén pedig az akkor létesült Tátra könyv- és lapkiadó vállalat jelenti be regénysorozatát, mely csak részben került kiadásra. Önálló kísérlete a széttagolt irodalomnak a nyitrai magyar íróközösség, a Hid Irodalmi Szövetség jelentkezése. Ennek kiadásában 1934-ben meg-