Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBOR történeti megvilágításba helyezi az eseményeket. Nem az emigráns sajtó jelentette a forrongás napjaiban Európát a felvidéki magyarságnak, mert a kisebbség nem ért rá e zilált esztendőkben, hogy az európai műveltség kérdéseivel foglalkozzék akkor, midőn gazdasági, szellemi és politikai téren egyaránt élet-halál harcot kellett vívnia megmaradásáért, lelkisége megtartásáért. A pártatlan bírálat hangján el kell ismernünk, hogy az emigráns sajtó lendületet és némi irodalmi ízt hozott a felvidéki írástudók közé. Technikai ötleteket és harci módszereket tanultak kezdő publicistáink a nemzeti szemléletük ellen indított kíméletlen sajtóhadjáratból és az ellesett műhelytitkokat bámulatos ügyességgel használták fel az emigráns sajtó hatásának visszaszorítására. Az első évek emigráns sajtótermékei közül a következőkről kell beszámolnunk: Bécsi Magyar Újság. Magyarnyelvű politikai napilap volt, Budapestről emigrált szélsőbaloldali írók szerkesztették. Eleinte határozott sikereket ért el a kisebbségi nyelvterületen, később túlzottan irányzatos kormánypolitikája miatt egységesen elfordult tőle a felvidéki magyar közvélemény s mivel anyagi forrásai (Prága, Moszkva és bécsi nemzetközi körök) is elapadtak, két évi fennállás után megszűnt. Tűz. Pozsonyban és Bécsben megjelenő szépirodalmi folyóirat volt. 1921 novemberében kiadott első számának bevezető cikke szerint a folyóirat kultúrideálja a «Középeurópai Egyesült Államok». «A Tűz magyar irodalmat és irodalmi életet akar teremteni Szlovenszkóban és az utódállamokban — írja az előszó anonim szerkesztője — de nem külön szlovenszkói magyar irodalmat, mert ilyen természetesen nincs és nem is lehetséges». Jövő. A Lovászi—Garami emigráns csoport szerkesztette, propaganda célokat szolgáló világnézeti röplap volt. Nem érte meg a második évfolyamot. Kassai Napló. A Keletfelvidékre szivárgott polgáriasult emigráns írók és neveltjeinek tűzhelye volt. Kétségtelenül értékes szellemi munkásságot fejtett ki az 1923—1926 közötti időszakban. Irodalmi melléklete sok hasznos szolgálatot tett a kezdő kisebbségi irodalomnak. A nemzeti irányzatú, értéket képviselő sajtótermékek közül a jelzett időszaki kislapokon kívül (Vagyunk, Turul, Esti Újság, stb.) a kisebbségi irodalom első szépirodalmi folyóiratával, a Tavasszal foglalkozunk behatóbban. A Tavasz (1919—1921) Pozsonyban jelent meg. Munkatársai közül sokan tartoztak a műkedvelő gárda körébe, kevesen az igazi tehetségek közé. A folyóirat munkatársi névsorából összeállíthatjuk a tizenkilences évek nyugati írógárdáját. Itt találjuk Herczeg Gábort, a folyóirat szerkesztőjét, Honthy Ottót, Lórándy Lórándot, Lándor Eriket, Schultheisz Emilt, Albert Józsefet, Erdély Jánost, Gébay Miklóst, ifj. Gurgély Árpádot, Hamvas Józsefet, a ké298