Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM politikai körülmények következtében kerültek másodrendű, kisebbségi helyzetbe. Ezek a kisebbségi társadalmak a háború utáni ember legszigorúbb vizsgálói lettek. Az elnyomottság, a gazdasági és szellemi kizsákmányoltság, az állandó mellőzöttség és terror következtében, mely a világ legkülönbözőbb tájain élő kisebbségekre, kisebb-nagyobb mértékben egyaránt vonatkozik, a másodsorba kényszerített ember mélyebbről kutatta fel éleltényezőit és sokkal több gondot fordított gazdasági és szellemi életének változásaira. illetve azok vizsgálatára. A kisebbségi helyzetben kialakított valóságszemlélet így a tények adatszerűségén túl eljutott egy új érzésformáig, melyet, csak az állandó veszélynek kitett, elnyomott embercsoportok lelkisége tud kiformálni. Ez az érzésforma, mely átfogja a kisebbségi élet sorskérdéseit és azok teljességére épül: a kisebbségi szellem, mely tájanként és közösségenként sajátos kultúrákat termelt a négy égtájra szakadt magyar élettérben is. Mielőtt ennek, helyesebben az északi, felvidéki magyarság húszéves szellemi szabadságharcának részletes és oknyomozó ismertetéséhez kezdenénk, az elcsatolt területeken lezajlott külön szellemi fejlődés indítékát ennek az új szociális fogalomnak kialakításában határozzuk meg, mely az elmúlt két évtized alatt emberibbé és európaibbá tette az elcsatolt magyar tömegek életét. A felvidéki szellem történelmi útja A Kárpátok íve alatt húzódó peremterületen, melyet az ezeréves gyakorlat Felvidéknek nevezett el, sajátos, több vérségből összetett nép, életforma és műveltség alakult ki a századok folyamán. Anonymus a Bélák korában feljegyzi, hogy jámbor és békés nép fogadja a honfoglalókat, akiknek egy része nem is vonult délre, a dústermésű síkságok felé. Ittmaradt a hegyek alján és maga is hegyi emberré vált. Kézai Simon valamivel később szintén megemlékezik az istenfélő hegyi népről, mely a végvári sorsot a jövő fejlődés zálogaként fogadta el életkeretül. Csák Mátét, a trencséni kiskirályt lantosai a hegyek fejedelmének zengik és a rozgonyi bukás után is fennmarad a legenda az aranyatverő úrról, a felvidéki udvarházak és kunyhók ereszei alatt. Mátyás őszintén szerette az északi magyarságot. Thurzó Elek és Szatlimáry György a kihamvadó olasz reneszánsznak utolsó lobbanásai magyar területen. Vérbeli humanisták, akik Párizzsal és Rómával, Krakkóval és Bolognával tartanak szellemi rokonságot, s halálukkal a mátyási 279