Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Simon Menyhért: Egyszer (vers)

SIMON MENYHÉRT VERS SIMON MENYHÉRT Egyszer nektek is fájni fog, Hogy befogtátok fületek Es mig a népünk senyved, pusztul, Bárban danázva ültetek. Egyszer ti is megérzitek majd, Mit kellett volna cselekednetek — Ti, kik pazar fénnyel, pompával Gyalázzátok meg lelketek! Egyszer bizton marni fognak majd A léha napok, léha évek S ledobva cifra rangot, címet, Szétoszttok mindent a szegénynek. Egyszer értetlen álltok majd meg Multatok sötét árnyékában; — Hogy lehettem én olyan gonosz, Hogy testvérséget meg nem láttam? Megundorodtok hitvány ságtói, Amelynek eddig szolgáltatok, Mert irdatlan nagy létmélységek Nyilnak-tátongnak alattatok! Egyszer lehull minden lélekről Gőg, önzés és mámorok átka És ti őrjöngve jajdultok fel: — Mért is jöttem én e világra? Mért nem leltem testvérség-fáklya? 230