Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Vájlok Sándor: A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája

VÁ.ILOK SÁNDOR Hana Gregorová a magyar irodalmon keresztül figyelte az országot és a magyar népet. «A magyar irodalomnak szorgalmas olvasója vagyok. Ezt már Budapesten is kijelentettem a Pen-Clubok nemzetközi kongresszusa alkalmával. Azt tartom, hogy nem a politika, hanem a kultúra mutatja meg egy nép igazi arcát s az az arc, amit a fejlett magyar irodalom mutat, nem lehet ellenszenves számunkra. A magyar kultúrán keresztül tanuljuk meg tisztelni és szeretni a magyar polgárt és gazdát. A magam részéről azzal járulok hozzá a kultúrközeledéshez, hogy a magyar irodalom standard-müveit szlovákra fordítom. A fordítások közül eddig Mikszáth «Szent Péter esernyője» c. regényével értem el a legnagyobb sikert.» Vámos Géza a magyar irodalom nagyságának kihangsúlyozásával akart hatni a szlovák tömegre. «A magyar és a szlovák ifjúság ismerje meg egymás nyelvét, hogy eredetiben olvashassa mindkét nép halhatatlanjait. A szlovák ifjúságra nézve nagy kár volna, ha elveszítené a kontaktust egy nyelvvel, amelynek oly rendkívüli és a maguk nemében csaknem páratlan kultúrértékei vannak. A fordítás sohasem éri el az eredeti mű értékét és ami az izolált, kis magyar nemzetet naggyá teszi, az épen az irodalma EREDMÉNYEK . .. Az írói barátkozás a gyakorlatban is szép eredményt mutat a két évtized mérlegén. Mind a magyar, mind a szlovák részen sok történt azért, hogy az egymásrautaltság eszméje a társadalomban gyökeret verjen. Példával megint a kisebbségi magyarság járt elől. Irodalmi folyóiratai: a Magyar Írás, Magyar Minerva, Üj Élet és a Magyar Figyelő szinte fölös számban közöltek fordításokat; a szlovák irodalom minden feltűnőbb értékét bemutatták a magyar közvéleménynek. Megjelent Hviezdoslav Hájnikova ženájának a fordítása Csősz felesége címen és Kukučín kétkötetes regénye, a Dom v stráni — Pretúr ház. Sőt még a némileg magyar-ellenes vonatkozásokkal színezett Zivy bic — Élő ostor is a magyar olvasó kezébe jutott. A kisebbségi írók antológiában a szlovák líra (Darvas János: Hegyország hangja) és a széppróza fejlődését is bemutatták (Farkas István: A szlovák elbeszélők antológiája). A szellemi közeledés folyamatát segítette a kisebbségi élet alatt megjelent két nagyterjedelmű magyar-szlovák kéziszótár is. De nagy figyelemmel viseltetett a szlovák kultúra iránt a trianoni magyarság is. A Magyar Rádió és több kulturális egyesület, társadalmi intézmény sok esetben rendeztek szlovák kultúrestet, amelyeken a szlovák szellemiség legkiválóbb képviselőit és értékeit mutatták be a magyar közönségnek. A politikai, a tudományos és a szépirodalmi sajtó gyakran adott 22